Film

Az útvesztő

  • 2014. október 25.

Film

Ha az ember egy kukoricásban akar elbújni emeletnyi magasságú óriás-skorpió-biorobot elől, akkor nem elég, ha lesunyja a fejét, és csendre inti a haverokat, de célszerű előzőleg a kezében lévő fáklyát is eloltani – e tanulsággal lesz gazdagabb, aki megtekinti ezt a filmet.

Amelyben van ugyan sztori – rejtélyes labirintus fogságában emlékeiktől, identitásuktól megfosztva tengődő fiatalemberek szabadulnának a vérengző szörnyekkel őrzött falak közül –, de az csak afféle laza alibi, felszínes, áldisztopikus baromság. A lényeg, hogy a létező összes akciófilmes klisé (durva küzdelmek, sok vér, nyálka, ordibálás, fogvicsorgatás, ill. férfibarátság, önfeláldozás és vállalkozó szellem tárgykörében elővezetett szentimentális időhúzás) felvonultatása után a műanyag hősök eljussanak addig a pontig, ahonnan a következő, nyilván még több CGI-hatásvadászatot felvonultató mozgókép majd kezdődni fog. Ez ugyanis csak Az útvesztő I. Lesz kettő is, meg három, meg videojáték, ami egy ilyen üzleti vállalkozáshoz kell. És akkor a fogyasztó majd otthon is leülhet a komputere elé, hogy saját élete elől a gusztustalan gigarovarok ellen vívott digitális küzdelmek útvesztőjébe meneküljön.

Továbbá. Csámcsogó-szürcsölő emberpárok társaságában élvezhettem végig a mozit. Tehát olyan férfi, aki ilyesmire hordja a barátnőjét (elvégre kellenek a közös élmények) minden kétséget kizáróan: létezik. Ez a másik tanulság.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.