Dokumentumfilm

Bosch: gyönyörök kertje

Film

Hárfára feszített, gyümölcsöt a hátán hordó ember vagy épp egy kagylóban hurcolt másik. Furcsa, hajlott hátú zsiráf, kétlábú kutya, ivó unikornis, embereket nyelő definiálhatatlan lények. Hieronymus Bosch műveiről az a legkevesebb, mi elmondható, hogy sokféleképpen értelmezhetők.

A Gyönyörök kertje pedig a nyilvánvaló beteljesedése e gazdagságnak; végtelenül részletgazdag triptichon, megannyi apró darabja épp úgy lehet kaotikus, félelmetes és fájdalmas, mint varázslatos és megejtő. A paradicsomot, a földi gyönyöröket és a pokol kínjait aprólékosan ábrázoló kép ezúttal ismeretterjesztő dokumentumfilmként öltött körüljárható testet.

A madridi Prado termében ismert és kevésbé ismert zenészek, filozófusok, művészettörténészek, írók, színészek és rendezők szakértenek José Luis López-Linares rendezésében, majd asszociációik nyomán tényleg elszabadul a pokol. Hisz az például egy vicc, amikor valaki dalra fakad a képet látva, miközben a doku következő percei­ben tudósok kódexeket fejtegetve értekeznek arról, hogy vajon vallási rituálé paródiája-e a Bosch-kép vagy maga a szakrális tisztelet­adás.

Talán soha olyan nagyban nem volt még látható a mű néhány centimétere, mint most – e látványos közeli felvételekért már egészen biztosan megéri végignézni a filmet. S ha nem művészettörténeti ismereteink gyors kipótlását várjuk, már nyert ügyünk van. Bosch képét elég hosszan lehet nézni, s közben Woodstocktól Lana Del Reyig mindenféle érdekes holmi is utunkba kerül ezen az audiovizuális orgián.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.