Dokumentumfilm

Bosch: gyönyörök kertje

Film

Hárfára feszített, gyümölcsöt a hátán hordó ember vagy épp egy kagylóban hurcolt másik. Furcsa, hajlott hátú zsiráf, kétlábú kutya, ivó unikornis, embereket nyelő definiálhatatlan lények. Hieronymus Bosch műveiről az a legkevesebb, mi elmondható, hogy sokféleképpen értelmezhetők.

A Gyönyörök kertje pedig a nyilvánvaló beteljesedése e gazdagságnak; végtelenül részletgazdag triptichon, megannyi apró darabja épp úgy lehet kaotikus, félelmetes és fájdalmas, mint varázslatos és megejtő. A paradicsomot, a földi gyönyöröket és a pokol kínjait aprólékosan ábrázoló kép ezúttal ismeretterjesztő dokumentumfilmként öltött körüljárható testet.

A madridi Prado termében ismert és kevésbé ismert zenészek, filozófusok, művészettörténészek, írók, színészek és rendezők szakértenek José Luis López-Linares rendezésében, majd asszociációik nyomán tényleg elszabadul a pokol. Hisz az például egy vicc, amikor valaki dalra fakad a képet látva, miközben a doku következő percei­ben tudósok kódexeket fejtegetve értekeznek arról, hogy vajon vallási rituálé paródiája-e a Bosch-kép vagy maga a szakrális tisztelet­adás.

Talán soha olyan nagyban nem volt még látható a mű néhány centimétere, mint most – e látványos közeli felvételekért már egészen biztosan megéri végignézni a filmet. S ha nem művészettörténeti ismereteink gyors kipótlását várjuk, már nyert ügyünk van. Bosch képét elég hosszan lehet nézni, s közben Woodstocktól Lana Del Reyig mindenféle érdekes holmi is utunkba kerül ezen az audiovizuális orgián.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)