Film

Call girl

  • 2014. január 5.

Film

Pannóniából szemlélve, ahol hogy is fordulhatna elő, hogy felelős államférfiakat alkalmi partnerekkel lásson el egy rátermett vállalkozó, szinte érthetetlen az az erőfeszítés, amellyel az állam egyik erőszakszervezete (a titkosszolgálat) akadályozni igyekszik, hogy a másik erőszakszervezete (a rendőrség) felgöngyölítsen egy politikusokat kiszolgáló prostituálthálózatot.

Megfélemlítéstől a bántalmazáson át egészen a kínos tanú öngyilkosságnak álcázott kiiktatásáig terjednek eszközeik. 1976-ban járunk Svédországban, egy politikai krimiként működni próbáló, megtörtént eseményeken alapuló filmben. A közeli választásra gyúró kormánypárt szavakban a női egyenjogúságért kiálló politikusai valójában kiskorúakra is szemet vető, szexista önkényurak. A velük szemben álló tisztességes kisembernek, az erkölcsrendészet nyomozójának végül saját kollégája, ill. felettese ellenében kell küzdenie az igazság napvilágra kerüléséért. A kriminek nem elég feszült, politikai állásfoglalásnak lejárt szavatosságú mozi ezen szála inkább stílusgyakorlatként érdekes.

Viszont az eszkorthálózatba bekerülő intézeti lányok mögé feskiccelt nevelői háttér vérfagyasztó. A szülői érdektelenség és hárítás mellett a minden felnőtti tekintélyt tudatosan feladó, a segítségre szoruló gyerekek felelős irányítása helyett őket szövetségesnek tekintő és szeretetüket elnyerni pályázó gondozói magatartás legalább annyira vétkes abban az irányvesztettségben és kiábrándultságban, amely a kamaszokat a pénzéhes madám karjaiba segíti, mint a pedofil hatalmasok vágyai.

A Vertigo Média bemutatója

Neked ajánljuk

Ezeket fogadtuk meg a legtöbben 2023-ra

  • Fizetett tartalom

Az alábbi, 2023-ra vonatkozó best of újévi fogadalmak ugyan kifejezetten egy amerikai felmérés eredményei, de nem meglepő módon könnyen megtalálhatjuk a listában a saját titkos vagy kevésbé titkos vágyainkat is.

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.