Ám eközben pont a legkisebbektől távolodtak el. Ezért is nagy felüdülés néha egy-egy olyan old school animáció, mely ezt az elhanyagolt korosztályt csábítja a moziba. A Németországban nagy sikert aratott mesemusicalből készített Rozsdalovag pont ilyen. Jól követhető a történetvezetés, egyszerű, de nem lebutított figurák néhány markáns jellemvonással.
A film éppen a könnyebb érhetőségért a fizikai gegekre épít, s ezt nagyon következetesen teszi. A szereplők a testükkel-szerkezetükkel beszélnek, egy-egy gesztusból rajzolódik ki egy pillanat alatt a jellemük. A cselekményvilág imponáló arányérzékkel formált, ügyesen (és némi posztmodern anakronizmussal) keverednek benne a középkori kultúra és a modern gépesedés elemei. Egyetlen nagy gépi balett elevenedik meg: a vászon minden pontját belakják az izgő-mozgó, egyszerre organikus és élettelen, hibrid fémlények, a mű szerencsésen ötvözi a rajzfilm és a tárgyanimáció előnyeit, megőrizve a kézzel készítettség/szándékolt esetlenség érzetét, miközben 3D-animációval készült.
Az egyetlen nagyobb negatívum az indokolatlanul beszúrt és kínos zenei betétek erőltetése - ezt máskor hagyjuk a Disneyre. De a Rozsdalovag ezzel együtt is vállalható gyerekfilm.
Forgalmazza a Cinetel
