Animációs film

Rozsdalovag

Film

Az új generációs Disney- és Pixar-filmek újradefiniálták az animációt. Etalonná váltak, melyekhez képest minden, más stúdióban készített munka hátrányból indul. Ráadásul rétegzett humorukkal, valamivel komplexebb narrációjukkal nyitottak a gyerekeket moziba kísérő felnőttek felé is.

Ám eközben pont a legkisebbektől távolodtak el. Ezért is nagy felüdülés néha egy-egy olyan old school animáció, mely ezt az elhanyagolt korosztályt csábítja a moziba. A Németországban nagy sikert aratott mesemusicalből készített Rozsdalovag pont ilyen. Jól követhető a történetvezetés, egyszerű, de nem lebutított figurák néhány markáns jellemvonással.

A film éppen a könnyebb érhetőségért a fizikai gegekre épít, s ezt nagyon következetesen teszi. A szereplők a testükkel-szerkezetükkel beszélnek, egy-egy gesztusból rajzolódik ki egy pillanat alatt a jellemük. A cselekményvilág imponáló arányérzékkel formált, ügyesen (és némi posztmodern anakronizmussal) keverednek benne a középkori kultúra és a modern gépesedés elemei. Egyetlen nagy gépi balett elevenedik meg: a vászon minden pontját belakják az izgő-mozgó, egyszerre organikus és élettelen, hibrid fémlények, a mű szerencsésen ötvözi a rajzfilm és a tárgyanimáció előnyeit, megőrizve a kézzel készítettség/szándékolt esetlenség érzetét, miközben 3D-animációval készült.

Az egyetlen nagyobb negatívum az indokolatlanul beszúrt és kínos zenei betétek erőltetése - ezt máskor hagyjuk a Disneyre. De a Rozsdalovag ezzel együtt is vállalható gyerekfilm.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."