„Ne szakadjunk el az európai kultúrától” – Garancsi Ágnes az art mozikról

  • Kovács Bálint
  • 2013. szeptember 30.

Film

Múlt héten a Fővárosi Önkormányzat 50 millió forintos támogatást szavazott meg a Budapest Film Zrt. által üzemeltetett Művész, Puskin és Toldi art moziknak, amelyet működési költségekre fordíthatnak. Ám a főváros többi, még létező „független” art mozija – a Cirko-Gejzír, a Tabán és a Vörösmarty –, valamint a vidéki mozik hosszú ideje semmilyen támogatásban nem részesülnek, noha nekik az ingatlanbérleti díjakat is fizetniük kell, szemben a Budapest Film mozijaival, amelyek számára a főváros ingyen bocsátja rendelkezésre az ingatlanokat. A Cirko közleményt adott ki, amelyben kifejezik a „szerencsés” mozik támogatása felett érzett örömüket, egyúttal felhívják a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. A helyzetről a Cirko jelenlegi és a tavaly bezárt Kino korábbi mozivezetőjével beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Milyen források állnak az art mozik rendelkezésére a költségvetés kigazdálkodásához? Mi változott ebben az elmúlt években?

Garancsi Ágnes: 2010-ig létezett rendszeres működési támogatás a mozik számára, amelyet az MMKA folyósított. Az önkormányzatok, ahol tudtak, szintén beszálltak mozinként évente több millió forinttal, és ez – kiegészítve az EU-s forrásból finanszírozott Europa Cinemas-támogatással – nagyjából elég volt a biztos alapokhoz. A fenntartási költségek, a bérek, a rezsi ezt nagyjából el is vitték mindenhol. Vagyis fesztiválra, reklámra, valódi közönségépítő tevékenységre még nem feltétlenül futotta ebből, de a jegybevétel és néhány kiegészítő pályázat (az NKA-nál évente egyszer volt rendezvényre, illetve közönségkapcsolat-fejlesztésre kiírás) lehetővé tette ezeket is.

Az MMKA megszűnése volt az a fordulópont, amikor váratlanul nagyon rossz lett a helyzet. Onnantól a jegybevétel és az önkormányzati szerepvállalás függvénye volt, hogy ki tudták-e fizetni a mozik a villanyszámlát és a béreket, és bár az Europa Cinemas hálózat támogatása is segítség, ez nem olyan meghatározóan magas összeg. Ez nyilván azt jelenti, hogy vonzó programokra, filmfesztiválokra és hirdetésre nem sok pénz maradt, azok nélkül pedig szép lassan a közönség is csökken. Nálunk, a Cirko-Gejzírben szerencsére a nézőszám nagyjából szinten maradt, de könnyen belátható, hogy ez alapvetően egy lefelé haladó spirál, amiből csak a működési támogatás újraindítása vezetné ki a mozikat. A Magyar Nemzeti Filmalap tavaly tett gesztusa egy „gyorssegélypályázat” formájában levegővételnyi segítség volt, de az MMKA korábbi rendszerét nem pótolja semmi.

magyarnarancs.hu: Kaptak-e bármiféle formális vagy informális jelzést a támogatásban nem részesülő art mozik az állami vagy fővárosi szervezetektől, amely magyarázza a támogatások elmaradását?

false

GÁ: Magyarázatra kevéssé szorul a helyzet, inkább egyértelmű állásfoglalásra lenne szükség, de ilyet természetesen nem fogalmazott meg senki. Az informális pletykák szintjén már sok mindent hallottunk, de még semmi sem történt. Az egyértelmű, hogy szükség van ránk, mivel a multiplex mozik nem fognak olyan filmeket vetíteni, mint mi: olyanokat, amik garantálják, hogy nem szakadunk el végleg az európai kultúrától és művészettől. Amik kicsit rólunk is szólnak, közelebb állnak az életünkhöz, mint az átlagos amerikai vígjátékok, és amik ezáltal sokkal többet adnak.

Az is egyértelmű, hogy az art mozizás sehol a világon nem megy támogatás nélkül. Az a kérdés, hogy ki veszi át az MMKA korábbi szerepét a filmterjesztésben, és mikor. Eltelt három év, ezalatt bezárt nagyjából húsz art terem. Az Emmi idén augusztusban először megkérdezte, hogy hány nézőnk és milyen eredményeink voltak mostanában, de hogy ebből milyen következtetéseket vonnak le, azt nem sejtjük. De érthető, hogy kíváncsiak voltak, hiszen a statisztikai rendszer sem működik már évek óta, ahol meg lehetett volna nézni.

magyarnarancs.hu: Jelen körülmények között, a támogatási rendszer változatlansága mellett meddig tud működni a Cirko?

GÁ: Ezt nehéz megmondani, a filmjeink sikerétől és a nézők vásárlóerejétől is függ. Elég gyanús, hogy hosszú távon csak rájuk számíthatunk.

magyarnarancs.hu: Mennyiben van a Budapest Filmnek befolyása a budapesti artmozi-szektor egészének működésére vagy működésképtelenségére?

GÁ: Meghatározók a piacon, ők a három legnagyobb art mozi a városban… Ennél nagyobb befolyása kinek lehet?  

magyarnarancs.hu: A Budapest Film mennyiben működött közre előző munkahelyed, a Kino megszűnésében?

GÁ: Amennyiben nem voltak hajlandók csökkenteni a mozi bérleti díját (az ingatlan akkor is az ő tulajdonuk volt, és most is az), annak ellenére, hogy a Körút ingatlanárai a válság és egyéb körülmények hatására is zuhanni kezdtek, illetve miközben nyilvánvaló volt számukra, hogy a támogatások megszűnésével milyen nehéz helyzetbe kerültünk.

magyarnarancs.hu: A közleményben azt írjátok: idén, illetve a korábbi két évben volt már országos hatókörű, az Emmi által kiírt pályázat, de az csak kifejezetten a mozik formátumváltását segítette, és ez a kiírás is csak az önkormányzati kötődésű moziknak szólt, ráadásul a feltételek miatt többen kiestek a pályázók köréből. Milyen nehézségei lehetnek a moziknak a pályázás során?

GÁ: Ez a pályázat nem a működésre, hanem egy kifejezett célra szól: egy megkerülhetetlen technológiai váltást segít, ami az egész világon most zajlik. A 35 mm-es filmtechnika digitális vetítésre történő cseréjéről van szó, ami termenként minimum 15 milliós költség. Egy EU-s előírásrendszer miatt ezt a digitalizációs támogatást csak de minimis rendszerben lehet lehívni, ami azt jelenti, hogy ha a pályázó az előző három évben már túllépett egy összeghatárt, amit szintén de minimis támogatásokból hívott le, akkor már nem pályázhat.

Sok mozi egy nagyobb szervezet alá tartozik, akik sokféle tevékenységet végeznek, és sokféle de minimises pályázatuk van – például a nagyobb vidéki művelődési központoknak –, vagy csak mozival foglalkoznak, de sok digitalizálandó termük van (például a Budapest Film Zrt.). Az ilyen cégeknél előfordul, hogy már túllépték az összeghatárt, ezért nem indulhatnak. Ez egy objektív körülmény, ilyenek az előírások, ezt tudomásul kell venni. Viszont amikor ez az egyetlen központi támogatás, de sokan nem tudják igénybe venni, akkor szerintem elég megtévesztő, hogy az Emmi erre a pályázatra hivatkozva igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy mindent megtett a mozik érdekében.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.