„Ne szakadjunk el az európai kultúrától” – Garancsi Ágnes az art mozikról

  • Kovács Bálint
  • 2013. szeptember 30.

Film

Múlt héten a Fővárosi Önkormányzat 50 millió forintos támogatást szavazott meg a Budapest Film Zrt. által üzemeltetett Művész, Puskin és Toldi art moziknak, amelyet működési költségekre fordíthatnak. Ám a főváros többi, még létező „független” art mozija – a Cirko-Gejzír, a Tabán és a Vörösmarty –, valamint a vidéki mozik hosszú ideje semmilyen támogatásban nem részesülnek, noha nekik az ingatlanbérleti díjakat is fizetniük kell, szemben a Budapest Film mozijaival, amelyek számára a főváros ingyen bocsátja rendelkezésre az ingatlanokat. A Cirko közleményt adott ki, amelyben kifejezik a „szerencsés” mozik támogatása felett érzett örömüket, egyúttal felhívják a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. A helyzetről a Cirko jelenlegi és a tavaly bezárt Kino korábbi mozivezetőjével beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Milyen források állnak az art mozik rendelkezésére a költségvetés kigazdálkodásához? Mi változott ebben az elmúlt években?

Garancsi Ágnes: 2010-ig létezett rendszeres működési támogatás a mozik számára, amelyet az MMKA folyósított. Az önkormányzatok, ahol tudtak, szintén beszálltak mozinként évente több millió forinttal, és ez – kiegészítve az EU-s forrásból finanszírozott Europa Cinemas-támogatással – nagyjából elég volt a biztos alapokhoz. A fenntartási költségek, a bérek, a rezsi ezt nagyjából el is vitték mindenhol. Vagyis fesztiválra, reklámra, valódi közönségépítő tevékenységre még nem feltétlenül futotta ebből, de a jegybevétel és néhány kiegészítő pályázat (az NKA-nál évente egyszer volt rendezvényre, illetve közönségkapcsolat-fejlesztésre kiírás) lehetővé tette ezeket is.

Az MMKA megszűnése volt az a fordulópont, amikor váratlanul nagyon rossz lett a helyzet. Onnantól a jegybevétel és az önkormányzati szerepvállalás függvénye volt, hogy ki tudták-e fizetni a mozik a villanyszámlát és a béreket, és bár az Europa Cinemas hálózat támogatása is segítség, ez nem olyan meghatározóan magas összeg. Ez nyilván azt jelenti, hogy vonzó programokra, filmfesztiválokra és hirdetésre nem sok pénz maradt, azok nélkül pedig szép lassan a közönség is csökken. Nálunk, a Cirko-Gejzírben szerencsére a nézőszám nagyjából szinten maradt, de könnyen belátható, hogy ez alapvetően egy lefelé haladó spirál, amiből csak a működési támogatás újraindítása vezetné ki a mozikat. A Magyar Nemzeti Filmalap tavaly tett gesztusa egy „gyorssegélypályázat” formájában levegővételnyi segítség volt, de az MMKA korábbi rendszerét nem pótolja semmi.

magyarnarancs.hu: Kaptak-e bármiféle formális vagy informális jelzést a támogatásban nem részesülő art mozik az állami vagy fővárosi szervezetektől, amely magyarázza a támogatások elmaradását?

false

GÁ: Magyarázatra kevéssé szorul a helyzet, inkább egyértelmű állásfoglalásra lenne szükség, de ilyet természetesen nem fogalmazott meg senki. Az informális pletykák szintjén már sok mindent hallottunk, de még semmi sem történt. Az egyértelmű, hogy szükség van ránk, mivel a multiplex mozik nem fognak olyan filmeket vetíteni, mint mi: olyanokat, amik garantálják, hogy nem szakadunk el végleg az európai kultúrától és művészettől. Amik kicsit rólunk is szólnak, közelebb állnak az életünkhöz, mint az átlagos amerikai vígjátékok, és amik ezáltal sokkal többet adnak.

Az is egyértelmű, hogy az art mozizás sehol a világon nem megy támogatás nélkül. Az a kérdés, hogy ki veszi át az MMKA korábbi szerepét a filmterjesztésben, és mikor. Eltelt három év, ezalatt bezárt nagyjából húsz art terem. Az Emmi idén augusztusban először megkérdezte, hogy hány nézőnk és milyen eredményeink voltak mostanában, de hogy ebből milyen következtetéseket vonnak le, azt nem sejtjük. De érthető, hogy kíváncsiak voltak, hiszen a statisztikai rendszer sem működik már évek óta, ahol meg lehetett volna nézni.

magyarnarancs.hu: Jelen körülmények között, a támogatási rendszer változatlansága mellett meddig tud működni a Cirko?

GÁ: Ezt nehéz megmondani, a filmjeink sikerétől és a nézők vásárlóerejétől is függ. Elég gyanús, hogy hosszú távon csak rájuk számíthatunk.

magyarnarancs.hu: Mennyiben van a Budapest Filmnek befolyása a budapesti artmozi-szektor egészének működésére vagy működésképtelenségére?

GÁ: Meghatározók a piacon, ők a három legnagyobb art mozi a városban… Ennél nagyobb befolyása kinek lehet?  

magyarnarancs.hu: A Budapest Film mennyiben működött közre előző munkahelyed, a Kino megszűnésében?

GÁ: Amennyiben nem voltak hajlandók csökkenteni a mozi bérleti díját (az ingatlan akkor is az ő tulajdonuk volt, és most is az), annak ellenére, hogy a Körút ingatlanárai a válság és egyéb körülmények hatására is zuhanni kezdtek, illetve miközben nyilvánvaló volt számukra, hogy a támogatások megszűnésével milyen nehéz helyzetbe kerültünk.

magyarnarancs.hu: A közleményben azt írjátok: idén, illetve a korábbi két évben volt már országos hatókörű, az Emmi által kiírt pályázat, de az csak kifejezetten a mozik formátumváltását segítette, és ez a kiírás is csak az önkormányzati kötődésű moziknak szólt, ráadásul a feltételek miatt többen kiestek a pályázók köréből. Milyen nehézségei lehetnek a moziknak a pályázás során?

GÁ: Ez a pályázat nem a működésre, hanem egy kifejezett célra szól: egy megkerülhetetlen technológiai váltást segít, ami az egész világon most zajlik. A 35 mm-es filmtechnika digitális vetítésre történő cseréjéről van szó, ami termenként minimum 15 milliós költség. Egy EU-s előírásrendszer miatt ezt a digitalizációs támogatást csak de minimis rendszerben lehet lehívni, ami azt jelenti, hogy ha a pályázó az előző három évben már túllépett egy összeghatárt, amit szintén de minimis támogatásokból hívott le, akkor már nem pályázhat.

Sok mozi egy nagyobb szervezet alá tartozik, akik sokféle tevékenységet végeznek, és sokféle de minimises pályázatuk van – például a nagyobb vidéki művelődési központoknak –, vagy csak mozival foglalkoznak, de sok digitalizálandó termük van (például a Budapest Film Zrt.). Az ilyen cégeknél előfordul, hogy már túllépték az összeghatárt, ezért nem indulhatnak. Ez egy objektív körülmény, ilyenek az előírások, ezt tudomásul kell venni. Viszont amikor ez az egyetlen központi támogatás, de sokan nem tudják igénybe venni, akkor szerintem elég megtévesztő, hogy az Emmi erre a pályázatra hivatkozva igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy mindent megtett a mozik érdekében.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.