Kétnapos szerelem – Itthon vagy! Magyarország, szeretlek!

Film

Mi, magyarok félszavakból is megértjük egymást – terjesztette ki a néhai Szilágyi György nemzedéki szállóigéjét a teljes nemzetre a közszolgálati csatornák monstre, körkapcsolásos adásfolyama, s meglehet, okkal. Tegyünk egy próbát! Rákay Philip, egymilliárd forint. Értjük egymást? Nos, az elrugaszkodottan nagy számokkal régi, meghitt barátságot ápoló tévéelnök álma beteljesült: két teljes napon keresztül sült az óriás kenyér, készült a mákosguba-rekord, találtak egymásra idős másod-unokatestvérek és gyúltak pásztortüzek a honszeretet jegyében. Vagyis adásba került az Itthon vagy! Magyarország, szeretlek! hétvége, méghozzá anélkül, hogy az előkészület hónapjaiban, majd az elmúlt két napban bármely közreműködő szóvá tette volna, hogy ennek a fantáziacímnek ebben az összetételben abszolúte semmi értelme sincs.

Rákay Philip

Rákay Philip

Fotó: MTI – Illyés Tibor

A badacsonyi szüret legendás tévétörténeti blamázsa, aztán a Jó reggelt/Jó napot/Jó estét, Magyarország kabaréihlető országos vetélkedője – a nagyralátó körkapcsolásos tévéműsoroknak, ha nem is szép, de igen gazdag hagyománya van a királyi televízió históriájában. Ehhez a vonulathoz kapcsolódott most a Borbás Marcsi és Szujó Zoltán által 48 órás műszakban celebrált hétvége, amely akarva-akaratlanul is meglehetősen csálé képet adott közös hazánkról. Eszerint Magyarországnak ipara és fővárosa például egyáltalán nincs, csakis mezőgazdasága, valamint népszokásai és hagyományőrzői, akik tiszteletre méltó jártassággal igazodnak el még a középkor messze tűnt századaiban is. Nincs továbbá munkanélküliség, sem bármilyen más társadalmi rendetlenség, s a megszólaltatott derék polgármesterek már legfeljebb csak múlt időben beszélnek problémákról. Ha a körkapcsolás riporterei nem kapnának mikrofonvégre egy-egy vidéki színigazgatót, hogy áperte szembedicsérjék őket (például azért a jaj, be’ remek népszínházi műsorpolitikáért a halászlékóstoló Balázs Pétert), akkor akár azt is hihetnénk, hogy a modernitás meg sem történt, sem az a csúnya Felvilágosodás, amelyről egyébként a stúdióban bölcselő Ákosnak éppoly kevés elismerő szava van, mint az adásban bőszen kifakadó Borbás Marcsinak a 2013-as István, a királyról.

Szeretném az összes bölcs mondást összeírni, ami ma elhangzott – fogalmazott műszakjának második napján a fáradtságában hipergesztikuláló Borbás, s igaza van, tényleg nem lett volna haszontalan összeírni azt a sok eufóriában és/vagy pátoszban megúsztatott mondatot, amely reflektálatlanul a nézőre zuhant ezen a hétvégén. S akkor még jött a vasárnap esti vetélkedő, a 60. adását (ön)ünneplő Magyarország, szeretlek! a Fábry stílusát hígan imitáló Csiszár Jenővel és a roppant fiatalos Jakupcsek Gabriellával, akik ketten oly dévaj kétértelműségekkel mulattatták egymást, hogy élceik hallatán a Duna TV-n párhuzamosan szereplő Ó Ida kisasszony (Gárdonyi: Ida regénye) rögvest kiszaladt volna a világból. Kinek a verse a Szeptember végén? – hangzik el a kérdés az adásban, hogy a kérdés címzettje, a szép és ifjú színésznő válasz nélkül passzolja el a nevet, amely – hogy a műsorhoz illően nagyot mondjunk – majdnem olyan ismert, mint Puskás Öcsié. A színészdinasztia leszármazottja persze mindössze rövidzárlat áldozata volt, nem úgy a néző, aki csak a második nap végén és akkor is csupán Feke Pál poénjaként hallhatta meg a régóta esedékes engesztelő mondatot: Magyarország, sajnálom!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.