Film

"Nem szabad félni - az a kulcs. Nem szabad félni, mondom, de tegnap este, mielőtt felléptem a Károlyi-kertben, iszonyúan féltem. Tudtam, hogy mindjárt el kell kezdenem az estemet." Eszenyi Enikővel Szegeden, a Marica grófnő próbája után beszélgettünk.

Fassang László 33 éves, és a világ legjelentősebb orgonistaversenyein aratott győzelmeket máris a háta mögött tudhatja. Az általa játszott zenék között ugyanúgy szerepelnek középkori művek, mint ultramodern improvizációk, de az orgonairodalom két végpontja között húzódó szóló- és zenekari darabok is repertoárjának szerves részét képezik. Egykori tanárával, Baróti Istvánnal, az Esztergomi Bazilika orgonistájával ők tervezték a Művészetek Palotájában álló grandiózus orgonát. A beszélgetést a hangszer belsejében, a szélláda és a traktúra között kezdtük.

A Maladype - Találkozások Színháza és a Bárka Színház társulatának tagjával néhány nappal Hölderlin Empedoklész című drámájának utolsó előadása után beszélgettünk.

1990-ben az Empty Places turnéval járt itt, a színpadról le is fotózta tapsoló közönségét, benne van a munkássága első két évtizedét összefoglaló könyvben. 1995-ben e kötet címét viselte a turné: Stories From The Nerve Bible. Harmadjára, épp hatvanévesen, a Homeland hozta ide, s ezúttal álomrajzaiból és videóiból kiállításokat is szerveztek két hangversenye köré.

Az ÉS nemrég megjelent magyar-angol albuma a róla szóló írásokat gyűjti össze pályája kezdetétől máig. Új kiállítása június 24-én zár Bécsben, a Collegium Hungaricumban.

David Eugene Edwardsszal mázlink van: az amerikai alternatív country legjelentősebb alakja aktuális zenekarával rendre vissza-visszajár hozzánk. Kimagasló tavalyi lemezének (Mosaic) turnéja egy éven belül másodszor érintette hazánkat, a Woven Hand jelenlegi és a 16 Horsepower egykori frontemberével a június 3-i koncert előtt beszélgettünk.

Az Agave Kiadó eddig nyolc kötetet publikált a Gordianus-sorozatból. A texasi szerzőt természetesen Aquincum romjai közt kérdeztük.

A hangjukat elektromos forrásból nyerő hangszerek történetét a közelmúltban Mandel Róbert egy szépen illusztrált könyvben, könnyen emészthető formában, de tudományos alapossággal összegezte (Elektrofon hangszerek, Kossuth Kiadó, 2007) - a vele folytatott beszélgetést azonban csak jó hatszáz évvel korábbra visszanyúlva volt érdemes elkezdeni, hiszen ő közismerten a régizene elkötelezettje is.

A maestro új filmje mától fut a pesti mozikban, az alábbi beszélgetés a Halálbiztos keletkezésének körülményeiről szól.

A 36 éves jogász gyerekkora óta a bakelitlemezek megszállottja, gyűjtőként a kelet-európai rockra "szakosodott". Kiadói működése is inkább szabadidős tevékenység: eltűntnek hitt hangfelvételeket hoz nyilvánosságra. A Moiras eddig öt albumot adott ki, két Liversing-koncertválogatást, egy Kex-gyűjteményt, valamint az erdélyi Józsa Erika-Horváth Károly duó és a Metropol együttes 1978-as, román kiadású, "elsüllyedt" lemezeit - kizárólag vinilen.

Szakértők szerint a magyartanítás, az olvasóvá nevelés súlyos válságban van. Mit lehet itt tenni? Interjúalanyunk a pécsi Babits Mihály Gyakorlógimnázium tanára, a befogadás-központú és kompetenciafejlesztő módszer egyik hazai meghonosítója, két kiváló tankönyvcsalád, valamint egy módszertani kézikönyv szerzője.

Szoktunk beszélgetni - és nem mindig azért, hogy interjú legyen belőle. De most számot vetünk - hiszen mi nem évben, hanem évadban gondolkodunk, annak pedig itt a vége. Igazgatásának első évadja letelt.

Hogy mi az a frankofón zene? Kézenfekvő volna azt mondani, hogy francia, franciául énekelt zene. A frankofónia fogalma azonban kiszélesedett, nem is csupán kulturális tartalmat hordoz. A frankofón országok szervezetében az egykori francia gyarmatok mellett ott találjuk például Görögországot, Romániát, Grúziát, de még Moldáviát is, olyan országokat, amelyek saját kulturális hagyományaik között büszkén tartják számon a francia kapcsolatot. Megfigyelőként pedig jelen van az egész Kelet-Közép-Európa, beleértve Magyarországot is, holott hát enyhén szólva is.