Dokumentumfilm

Dolma lányai

Film

Idegen tárgyak, idegen színek ismeretlen jelentéssel, azt is mondhatnánk, hogy egzotikum. De szerencsére Miklós Ádám nepáli dokumentumfilmje sokkal közelebb megy, és sokkal érzékenyebben mutat meg dolgokat.

Valami egészen ismeretlent és ritkán elmeséltet: a buddhista szerzetesnők világát. Izgalmas és okos témaválasztás: egy változó, női és férfi nemi szerepeket boncolgató világban rákérdezni arra, hogyan csapódik le mindez egy eltérő szabályokon alapuló környezetben. Nehéz az értelmezés, de jó dinamikával, remekül eltalált közelikkel, ügyes atmoszférateremtéssel jó irányba halad a próbálkozás. (Még ha zavaró is néha egy-egy kevésbé jól szabott svenk vagy közelítés.) A katmandui szerzetesi életről persze keveset tudunk meg. Mintha ez már elvárt előzetes tudás lenne, de a néző kiindulópontja a filmtől még hiányos marad. A mű azt az érzetet kelti, hogy jó volna többet tudni ahhoz, hogy ráépítsünk minden egyebet. Bár a film kérdéseinek élességét így is érezzük: hogyan lehet a nyugati kultúrából beáramló modernséget egyeztetni a kolostori élet szabályaival? Érnek annyit a nők, mint a férfiak? Ha a társadalom kevesebbre tartja őket, az leképeződik a vallási hierarchiában is? Ha igen, mit kell azzal kezdeni? E kérdések teszik igazán erőssé a filmet: itt ugyanis (Katmanduban, a szerzetesközösségben, saját szerepmeghatározásukban és nő-férfi viszonyaikban) valami kétségtelenül változik. A nagy állandóság és az örök értékek között épp egy olyan momentumot kapott el a rendező, amikor a formálódást, változást tényleg látni lehet.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.