Dupla filmes siker Varsóban

  • narancs.hu
  • 2018. május 28.

Film

Díjat nyert a Soul Exodus és az 1945 című film is.

Bereczki Csaba Soul Exodus című dokumentumfilmje a szakmai zsűri különdíját szerezte meg, Török Ferenc 1945 című játékfilmje pedig közönségdíjat nyert a 14. Zsidó Motívumok Nemzetközi Filmfesztiválon – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel hétfőn.

A lengyel főváros kiemelkedő kulturális eseménye, amelyre idén 15 országból érkeztek alkotások, vasárnap este zárult. Bereczki Csaba Soul Exodus című, klezmerzenészek főszereplésével készült egészestés dokumentumfilmjét számos fesztivál tűzte már műsorra Kaliforniától Kolozsvárig, és 2017-ben megnyerte a legjobb dokumentumfilmért járó Magyar Filmdíjat.
A dokumentumfilm középpontjában a The Brothers Nazaroff alkalmi formáció tagjai állnak. Az amerikai születésű zenészek a klezmeren keresztül keresik gyökereiket, önmagukat, zsidó identitásukat. Az öt muzsikus egyfajta fordított exodust jár: hajóval utaznak nyugatról keletre, Montrealból New York, Párizs, Berlin, Budapest, Nagyvárad érintésével jutnak el Beszarábiába, Moldovába.
Török Ferenc filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása a görög tragédiákat idéző, néhány óra leforgása alatt játszódó dráma. A helyszín egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül. 
Az 1945 világszerte kiemelkedő siker a fesztiválokon, több mint húsz nemzetközi díjat nyert, és számos országban mutatták be – olvasható a közleményben.

Bereczki Csaba rendezővel még 2016 végén beszélgetett Pálos Máté kollégánk, az interjú itt olvasható:

„Így kellene beszélgetnünk, félelem nélkül" - Bereczki Csaba a Soul Exodusról

Úgy kellene a múltunkról beszélni, olyan szabadon és nyíltan, mint a gyökértelenséget hirdető amerikai klezmerzenészek, mondja Bereczki Csaba, a Soul Exodus című dokumentumfilm rendezője. A producer-rendezővel, aki egyébként a Filmalap nemzetközi kapcsolataiért is felel, a belső emigrációról, az álidentitásokról és a disznóhúsról beszélgettünk.

Az 1945-ről írt kritikánkat pedig itt találják:

Tettesek közt

Az évszámos címadás körképet ígér, egy máig zavartan vitatott és még zavartabban elhallgatott esztendő széles ecsetvonásokkal megfestett portréját, ám Török Ferenc inkább az 1945-ös év meg a magyar múlt bűneinek röntgenképét adja új filmében.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.