"Egy ilyen ember is ember" (Mike Leigh)

  • Nagy Elisabeth
  • 1997. január 16.

Film

Mike Leigh Titkok és hazugságok című, Cannes-ban díjazott filmjét decemberben a Felix nevezetű európai filmdíjra is jelölték. A brit rendező a ceremónia és egy egyetemistákkal való másnapi találkozó kedvéért Berlinbe látogatott - ekkor fogadta a Narancs tudósítóját.
Mike Leigh Titkok és hazugságok című, Cannes-ban díjazott filmjét decemberben a Felix nevezetű európai filmdíjra is jelölték. A brit rendező a ceremónia és egy egyetemistákkal való másnapi találkozó kedvéért Berlinbe látogatott - ekkor fogadta a Narancs tudósítóját.

Magyar Narancs: Humoros embernek tartja önmagát? Filmjeinek sajátos humora univerzális humor?

Mike Leigh: Szerintem igenis humoros ember vagyok. A filmjeimben talán tényleg az angol humor uralkodik, de egy fokig ezt a fajta humort szerintem minden ember megérti, mivel a filmjeim általában az emberekről szólnak, arról, hogy miként, milyen környezetben élünk. Ez pedig nem kizárólag brit dolog.

MN: A Titkok és hazugságok egyik szerepét egy fekete színésznőre bízta, holott nem kimondottan lényege a sztorinak, hogy ő fekete.

ML: Igaza van, nem alapvetően fontos, hogy fekete, el lehetett volna mondani ezt a történetet úgy is, hogy a lány fehér bőrű. Arról szól a sztori, hogy egy nő nem is ismeri a gyerekét, akit megszült és örökbe adott. A lényeg az, hogy a gyerek felnő, és az anyjának fogalma sincs, milyen ember lett belőle. Ez a nő életében nyilvánvalóan egyszer volt együtt egy fekete bőrű férfival, amire már nem is emlékszik. Az 1960-as, 1970-es években történetesen sok olyan fekete gyerek született fehér édesanyától, akiket aztán örökbe adtak. Végül is minden szereplő pozitív, és jól elvannak azzal a ténnyel, hogy a lány fekete. Szerintem így kell viselkednünk.

MN: Mesélne arról, hogy milyen módszerrel dolgozza ki a történeteket?

ML: Rendszerint előbb választom ki a színészeket, a történetet pedig ezután, a velük való munka folyamata során fejlesztem ki. A Titkok és hazugságok sztoriját hat hónap alatt dolgoztuk ki, mielőtt még bármit forgattunk volna. Kitaláltuk a karaktereket, kitaláltuk a film világát, majd forgatókönyvet írtunk és filmeztünk; a történet kitalálása során sokat improvizáltunk, így aztán amit leforgattunk, az nagyon pontos lett.

MN: Miként választja ki a színészeit?

ML: Jó karakterszínészeket keresek. Fontos, hogy legyen humorérzékük. És ne csak önmagukat játsszák, legyenek sokoldalúak, tudjanak jól együttműködni egy társulatban.

MN: Önnek a film szociális mondanivalója vagy a filmezés alatti társulati munka a fontosabb?

ML: Ezek egymástól elválaszthatatlanok. Mindkettő ugyanolyan fontos. Egy film vizualitása, a kameramunka ugyanolyan fontos, mint a színészek munkája. A társulat is fontos, mert ez működteti a sztorit, de mindez jelentéktelen lenne, ha nem lenne mondanivalója. Tehát számomra ezek a dolgok elválaszthatatlanok.

MN: 1992-ben készített egy rövidfilmet egy öreg grófról, aki a kastélya kertjében vándorol, és elmondja igencsak abszurd történetét (A Sense of History). Ez a film erősen különbözik nagyjátékfilmjeitől, amelyek rendszerint munkásosztálybeli emberekről szólnak.

ML: Mulatságos ötletnek véltem. Úgy éreztem, ez a film bizonyos módon elmondott valamit az effajta ürgékről. Emberekről készítek filmeket, és egy ilyen ember is ember.

MN: Mi lesz a következő filmje?

ML: A címe Carrier Girls, már le is forgattam. A film az 1980-as, 1990-es években játszódik. 1997-ben kerül majd a mozikba.

Nagy Elisabeth

(Berlin)

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.