Film

Egyenesen át

  • 2017. november 12.

Film

Bár a remake most jobb az eredeti műnél, ez nem elismerés, Joel Schumacher 1990-es thrillere gyenge eresztés volt. A halál utáni állapotot saját mesterségesen előidézett exitusuk, majd újraélesztésük módszerével kutató becsvágyó orvostanhallgatók ígéretesen exponált története már ott is hamar átfordult merő ijesztgetésbe, és magazinok életmódtanácsainak színvonalán megfogalmazott „tanulságaihoz” (kérj megbocsátást azoktól, akiknek ártottál) nevetséges „bűnök” (gyerekkori csúfolkodás, titokban felvett szeretkezések) jóvátételén át vezetett az út.

Az új verzió megtartotta mind az ígéretes expozíciót, mind (a halál utáni életről elgondolt eredeti koncepció híján szükségképpen pótcselekvésként értelmezhető) az ijesztgetést, továbbá a bugyuta tanulságot. És megtartotta a korábbi főhőst, Kiefer Sutherlandet – az öregedő, szigorú prof szerepében. No, jó: az ijesztgetés hatásosabb (az eredeti A tetovált lányt is jegyző Niels Arden Oplev kvalitásosabb rendező), a tanulság meg kiegészül azzal, hogy magunknak is meg kell tudni bocsátani. A körítés is ugyanolyan következetlen (már Schumachernél is élő emberek kísértettek a túlvilágon), bár történik némi erőfeszítés, hogy logikát varázsoljanak a rémlátásokba, s a fel nem dolgozott bűnöknek is van valóságos súlya ezúttal.

Ám éppen azért, mert a korábbi félreeső sufni helyett itt hipermodern körülmények között végzik a meghalasztást-feltámasztást, még zavaróbb a mellé adagolt áltudományos blabla, amelynek igénybevételével komoly drámaként adnák el egy szoftos horrorfilm szellemi üresjáratait.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.