Éjfélkor Párizsban

  • Békés Bálint
  • 2011. november 30.

Film


Woody Allen ha mostanában el is hagyja New Yorkot, bevált sémáit és hőseit csak ritkán hajlandó nélkülözni. Csavaros bűnügyi bravúrdarabjai után visszatértek a jól ismert senyvedő értelmiségiek, még ha valamivel konszolidáltabb kivitelben is. Alvy Singer szexuális neurózisainak nyoma sincs már, a helyébe ezúttal lagymatag elvágyódás és kapuzárási pánik lép. Gil Pender, a filmírói bérmunkára és a zsibbasztó jólétre ráunt regényíró-aspiráns menyasszonyával az istenített Párizsba ruccan át, ahol egy éjszaka a '20-as évek művészszalonjaiban találja magát, idoljaival poharazgatva. A csodás trip Gertrude Stein köreibe mindennapos lesz, s persze a képbe kerül egy (szintén nosztalgiázó) hölgy is, hogy végül Gil egy kissé direkt jelenetben magától hagyja ott örökre a rajongott kort és közeget. Az Éjfélkor Párizsban nem rántja le a leplet a hazug nosztalgiáról és mitizálásról, inkább vérszegény humorral kigúnyolja csak. Meg-megcsillan ugyan olykor a szerző régi humorérzéke, de sem a nevetséges pozőrök bandájaként megjelenő művészelitet, sem Gil pereputtyát (kispolgári menyasszony, kibírhatatlan örömszülők) nem képes élővé tenni. Ráadásul aligha hihető, hogy vadromantikus hősünknek és a tőle lassan megbolonduló, felszínes és sznob jegyesének valaha igazán köze lehetett egymáshoz. Ebben a filmben minden olyan, mintha: Owen Wilson mintha a nyughatatlan, neurotikus Allen-alteregóval küszködne, a leendő feleséget harmatosan hozó Rachel McAdams Scarlett Johanssonra hasonlít, a produkció egészét pedig mintha Woody Allen rendezte volna.

 

Forgalmazza a Budapest Film

 


Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.