Tévésorozat

Isauráink

Éjjel-nappal Budapest

Film

Korunk nagy valóságának kedélyes lakóközösségében csetlik-botlik néhány fiatal, néha összegzik érzéseiket face-to-face a kamerába, akárcsak a híres előd, a Szomszédok epizódjainak utolsó kockáin, és kibökik a tanulságot, hogy lám-lám, így élünk. Mégis valami hibádzik: nem így élünk.

Pszeudo-Doku-Soap - mondja magáról a német eredeti (Berlin Tag&Nacht). Ja: áldokumentum, félreality szappanopera. A képződmény lényege, hogy előre megírt konfliktusok és figurák mozognak kvázi természetes közegükben (tehát a valóságshow-kkal ellentétben nem zárt térben), ámde pontos szövegkönyv nélkül. Van még Youtube-videókra hajazó kamerakezelés és a színészi játékot tökéletesen nélkülöző, főhőssé emelt utca embere. És nézők, akik közt dívik az a vélekedés, hogy ez egy reality show, vagy legalábbis maga az élet (a nagybetűs, a nagyvárosi stb.). A műfaj nem újdonság, legalábbis külföldön, de mi most kaptunk rá: a magyar kertévébe olyan produkciók hozták el a múlt évben, mint a TV2-n futó Családi titkok vagy a Bűnök és szerelmek, illetve az RTL A gyanú árnyékában című műsora. A lényeg az, hogy laikus szereplőkkel forgatják le a mindennapok konfliktushelyzeteit, keverve ármánnyal, szerelemmel, intrikával, csak hogy a néző közelebb érezze magához a történteket. Kidolgozatlan szövegkönyv, sokszor nemhogy köznyelvi, de parlagi beszédstílus és szándékosan hanyag kamerakezelés. Hogy a célközönség úgy érezze, hogy a valóságot látja, miközben a szeme előtt egy klasszikus latin telenovella és egy valóságshow ötvöződik. Az ántivilágban a Jogi esetek volt ilyen. Hogy mindez mennyire működőképes, azt a német példa bizonyítja, a Berlin Tag&Nacht szárnyal - s még vagy 14 hasonló produkció fut a különböző csatornákon. És el is hiszik; egy 2011-es felmérés szerint csupán a nézők 20 százaléka van tisztában azzal, hogy ez fikció. Ebből kiindulva a német parlamentben komoly kérdésként kezelték, hogy kötelezzék-e ezen műsorokat a fikciós jelleg feltüntetésére.

Az RTL Klub az első hónapokban bukott vele rendesen, mígnem egy jól irányzott időpontváltással sikerült elkapni a nézőket. Olyannyira, hogy voltak napok, amikor a sorozat a legnagyobb közönségarányt érte el a kereskedelmi célcsoportban. Jóslatok szerint a 18-49 éves korosztályban lazán vinni is fogja a prímet egy darabig. Hogy miért, az félig rejtély.

Az Éjjel-nappal Budapest nyolc fiatal életéről mesél - mindannyian egy közös lakás albérlői, akik nyilván nem valósak, ám karakterük ugyanúgy "él" például a Facebookon, mint az enyém. Nem színészek játszanak, a figurák egyszerűek, nagyon rosszul beszélnek, cselekedeteik normakontroll nélkülinek hatnak, és sajnálom, mindenkiről süt a butaság. Emellett következetlen, logikátlan, mi több, tökéletesen életszerűtlen események és reakciók követik egymást, így tehát valóságreferenciának egyetlen dolog marad: a helyszín. Többnyire azt hallani, hogy jó Budapest utcáit és mindennapi életünk forgatagát látni. Így van: az atmoszférateremtésre odafigyeltek, jó a város, és jók a berendezett terek. A jelenetek közt felbukkanó mozgalmas time-lapse-ek valóban szépek és élvezetesek. A gondolkodó nézőknek pedig maga a jelenség és hatásmechanizmus újdonsága adhat némi okot az érdeklődésre. De vajon hányan keresgélik majd a szereplőket a Szimpla pultosaként?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.