Tévésorozat

Isauráink

Éjjel-nappal Budapest

Film

Korunk nagy valóságának kedélyes lakóközösségében csetlik-botlik néhány fiatal, néha összegzik érzéseiket face-to-face a kamerába, akárcsak a híres előd, a Szomszédok epizódjainak utolsó kockáin, és kibökik a tanulságot, hogy lám-lám, így élünk. Mégis valami hibádzik: nem így élünk.

Pszeudo-Doku-Soap - mondja magáról a német eredeti (Berlin Tag&Nacht). Ja: áldokumentum, félreality szappanopera. A képződmény lényege, hogy előre megírt konfliktusok és figurák mozognak kvázi természetes közegükben (tehát a valóságshow-kkal ellentétben nem zárt térben), ámde pontos szövegkönyv nélkül. Van még Youtube-videókra hajazó kamerakezelés és a színészi játékot tökéletesen nélkülöző, főhőssé emelt utca embere. És nézők, akik közt dívik az a vélekedés, hogy ez egy reality show, vagy legalábbis maga az élet (a nagybetűs, a nagyvárosi stb.). A műfaj nem újdonság, legalábbis külföldön, de mi most kaptunk rá: a magyar kertévébe olyan produkciók hozták el a múlt évben, mint a TV2-n futó Családi titkok vagy a Bűnök és szerelmek, illetve az RTL A gyanú árnyékában című műsora. A lényeg az, hogy laikus szereplőkkel forgatják le a mindennapok konfliktushelyzeteit, keverve ármánnyal, szerelemmel, intrikával, csak hogy a néző közelebb érezze magához a történteket. Kidolgozatlan szövegkönyv, sokszor nemhogy köznyelvi, de parlagi beszédstílus és szándékosan hanyag kamerakezelés. Hogy a célközönség úgy érezze, hogy a valóságot látja, miközben a szeme előtt egy klasszikus latin telenovella és egy valóságshow ötvöződik. Az ántivilágban a Jogi esetek volt ilyen. Hogy mindez mennyire működőképes, azt a német példa bizonyítja, a Berlin Tag&Nacht szárnyal - s még vagy 14 hasonló produkció fut a különböző csatornákon. És el is hiszik; egy 2011-es felmérés szerint csupán a nézők 20 százaléka van tisztában azzal, hogy ez fikció. Ebből kiindulva a német parlamentben komoly kérdésként kezelték, hogy kötelezzék-e ezen műsorokat a fikciós jelleg feltüntetésére.

Az RTL Klub az első hónapokban bukott vele rendesen, mígnem egy jól irányzott időpontváltással sikerült elkapni a nézőket. Olyannyira, hogy voltak napok, amikor a sorozat a legnagyobb közönségarányt érte el a kereskedelmi célcsoportban. Jóslatok szerint a 18-49 éves korosztályban lazán vinni is fogja a prímet egy darabig. Hogy miért, az félig rejtély.

Az Éjjel-nappal Budapest nyolc fiatal életéről mesél - mindannyian egy közös lakás albérlői, akik nyilván nem valósak, ám karakterük ugyanúgy "él" például a Facebookon, mint az enyém. Nem színészek játszanak, a figurák egyszerűek, nagyon rosszul beszélnek, cselekedeteik normakontroll nélkülinek hatnak, és sajnálom, mindenkiről süt a butaság. Emellett következetlen, logikátlan, mi több, tökéletesen életszerűtlen események és reakciók követik egymást, így tehát valóságreferenciának egyetlen dolog marad: a helyszín. Többnyire azt hallani, hogy jó Budapest utcáit és mindennapi életünk forgatagát látni. Így van: az atmoszférateremtésre odafigyeltek, jó a város, és jók a berendezett terek. A jelenetek közt felbukkanó mozgalmas time-lapse-ek valóban szépek és élvezetesek. A gondolkodó nézőknek pedig maga a jelenség és hatásmechanizmus újdonsága adhat némi okot az érdeklődésre. De vajon hányan keresgélik majd a szereplőket a Szimpla pultosaként?

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?