Film

Elrabolva 3

  • - kg -
  • 2015. február 28.

Film

Január van, és idén még csak egy Liam Neeson-akciófilmet mutattak be a mozik? Mi ez, ha nem vétkes könnyelműség! Egy tökéletes világban minden mozihéten legalább egy Liam Neeson-akciófilmet mutatnának be a mozik, vagy ha már itt tartunk, jusson az év mind a 365 napjára valami akció Neesontól. Mert Liam Neeson úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér, vagy mint egy falat donut, mert az amerikai fánk fontos nyomozati tényezővé válik a Taken sorozat harmadik részében. A film egyik feszült jelenetében, míg Neeson képen kívül vérengzik valahol, Forest Whitaker (2007, Oscar-díj, legjobb férfi főszereplő) egy fánkkal néz farkasszemet, de a fánk állja a tekintetét, ám mégsem ő (a fánk) a gyilkos, habár károsnak (magas cukortartalom) káros az egészségre. Igazi felfrissülést jelentene e halálosan fáradt sorozatnak, ha a következő részben a fánk alakítaná a főszerepet, Neeson amúgy is azzal hiteget mindenkit, hogy kiszáll (így is már két résszel többet maradt a kelleténél). Jöjjön a fánk, jöjjön gyorsan, mert e harmadik részben a legizgalmasabb, hogy miként került a Tak3n-be a „k” és „n” közé a 3-as: bárcsak ott lehettünk volna azon a PR-os brainstormingon! Filmszerűség tekintetében odáig jutottunk, hogy akár Nicolas Cage is feltűnhetne, hiszen manapság ő szokott ezen a „minden mindegy, csak essünk túl rajta” szinten akciózni: neki is van egy Oscar-díja, legközelebb simán kiválthatja Whitakert. Neesonon viszont nem szívesen élcelődnénk; farkasos kézitusában (Fehér pokol) még mindig ő a legnagyobb, és A Lego-kalandban is teljesen a helyén volt.

Forgalmazza a Freeman Film

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.