Érzem, hogy szeretnek (Nyertes Zsuzsa színésznő)

  • 1997. május 15.

Film

Február vége óta megy táblás házakkal a Játékszínben Arthur Miller darabja, a Bűnbeesés után. Marilyn Monroe szerepében egy igazi szépség, Nyertes Zsuzsa látható.
Február vége óta megy táblás házakkal a Játékszínben Arthur Miller darabja, a Bűnbeesés után. Marilyn Monroe szerepében egy igazi szépség, Nyertes Zsuzsa látható.

Magyar Narancs: Eddig arról szóltak a szerepeid, hogy szép vagy. Marilyn Monroe-t eljátszani neked kicsit olyan lehet, mint az örökké intrikus szerepekre kárhoztatott színésznek, amikor bejön Jágó.

Nyertes Zsuzsa: Mindig szép lányokat játszottam. De azt hiszem, hogy ez a szerep pont nem ettől szép, pont nem ettől érdekes. Ebben a darabban foglalkozom legkevesebbet a külsőmmel. Nincs is rá időm. Bemegyek a második felvonás elején, megcsinálják a hajamat, és gyorsöltözöm, és nem tudom megigazítani a hajamat, az arcomat, a rúzsomat. Annál boldogabb vagyok, amikor az előadás végén belenézek a tükörbe, és ahhoz képest, ahogy elkezdtem a darabot, mintha két különböző nő lenne. Egy teljes életet játszom el, kinyúlik a hajam, elmaszatolódik a szemfestékem, attól vagyok boldog, ha megcsúnyulok a végére a színpadon. Marilyn Monroe-ként nem a külsőségekről akarok beszélni. Jágó sem egy kiteljesedése a sok gonosz szerepnek. Összetettebb, végül is nem gonosz, vitatkozhatnék, felfogás és rendezés kérdése.

Vagy tizenkét évvel ezelőtt már találkoztam Marilynnel. Nem is vele, csak egy szerep volt, amit ő játszott. A Van, aki forrón szereti című filmből készült egy musicalváltozat, azt hiszem, kétszázszor eljátszottuk, és megfeleltem. Akkor kicsit utánaolvasgattam Monroe-nak, és azóta igazából vágytam erre a szerepre. Soha nem beszéltem róla senkinek, de érdemes volt várni. Nagyon boldog vagyok, a pályámnak egy fordulópontja ez. Eddig boldog, vidám, buta kislányokat, nőket, lányokat játszottam, ez pedig sokkal több annál, drámai szerep. Előtte ilyen, azt hiszem, egyedül a Toroczkói menyasszony volt a Vidám Színpadon Kalmár Tibor rendezésében, kábé harmincöt előadást ért csak meg, sajnos nem is igazán volt oda való. Itthon engem széplánynak használtak, de hogyha az embert beskatulyázzák, az valamilyen rangot jelent, tudnak róla, és elkönyvelik. Ha már be se vagy skatulyázva, akkor régen rossz. És most a szakmából is elég sokan jöttek el megnézni, Darvas Iván, Keres Emil, Tordi Géza, Kállai Feri bácsi. Mind olyan, hogy ha nem kell, akkor nem jön fel az öltözőbe. Tényleg sok pozitív visszajelzés van mind a közönség részéről, mind szakmai részről, akiknek a szavára adok. Persze voltak ocsmány kritikák, mert nagyon kevesen tudják lenyelni, hogy mit keres a csizma az asztalon, hogy kerülök egy másik helyzetbe, és miért nem másnak adták ezt a szerepet. Balázsovits Lajos (a rendező - a szerk.), lehet, hogy abban lelte örömét, hogy megbotránkoztatta a világot.

Monroe lelkét, szívét, az egész lényét próbálom magamon keresztül életre kelteni minden este. Az elején akarta azt a Lajos, hogy produkáljunk valami őrült hasonlóságot, sikerült is, a plakáton, egy pillanatra. Parókát kaptam, úgy lettem kifestve, jó volt a fotózásnál, de kiderült az első öltözködésnél, hogy ebben a kis színházban meghal a dolog.

A darab végkifejletében, amikor a házasság már tönkremegy, az idegeskedéstől, kiabálástól, verekedéstől, a hajam kinyúlik, a paróka meg az utolsó jelenetnél is úgy állt, mint az elején. Az borzalmas volt, az arcom már letisztult, és a hajam meg gyönyörűen, befésülve állt. Nagyon látszott, hogy paróka, így saját hajjal és minimális sminkkel játszom végig, mert nagyon közel van a közönség.

MN: Hogy látod a jövődet, meddig tarthat a széplány-szépasszony korszak?

NYZS: Nem tudom, meddig fog tartani. Valószínű, ha ügyesen öregszem, ha a lelkemmel együtt öregszem, és elfogadom, hogy én se maradok örökké fiatal, és időben tudok váltani, akkor miért ne, vannak olyanok, akik éppen öreg korukra lesznek még jobb színésznők. De hála istennek a világirodalom tele van olyan szerepekkel, amik nemcsak a külső szépségről szólnak.

Hacsak nem jön valami az életemben, hogy kórosan elhízom, vagy összefonnyad a bőröm - persze az ilyesmi is valami miatt történik -, ha a lelkem meg a külsőm összhangban van, akkor biztos, hogy fogok találni olyan szerepeket, amiket meg tudok oldani.

MN: A Vidám Színpad régebben nem nagyon tudott kiadni téged, zavart ez?

NYZS: Persze hogy zavart, szerettem volna kipróbálni magam máshol is. Ha másik társulatba kerülsz, az olyan, mint a vérátömlesztés, az új partnerek új dolgokat tudnak kihozni az emberből. Természetesen amikor már az ötödik szerepben a Böröndi Tamás a férjem vagy a szerelmem vagy a szeretőm, már szinte tudom, hogyan fog megszólalni, és én is ugyanúgy válaszolok. Egy jó házasságban kommunikál az ember másokkal is.

MN: Te sztár vagy, a Révay utca sztárja; mikor leszel az egész városé?

NYZS: Nem tudom, Magyarországon nincsenek sztárok. Szerintem senki. Talán az állandó sorozatok szereplői.

Mert a tévé az egyetlen, ami sztárosítja az embert, a mai világban színházba nem nagyon tudnak eljárni az emberek, nagyon sok színház van, miért pont oda jönnének, ahol én játszom. Az tény és való, hogy ezt a darabot nagyon sokan akarják megnézni, és nagyon sokan látták is, telt házakkal játsszuk, május végéig el van adva minden jegy, ez is sokat fog nyomni a latban, de hogy valakiből sztár legyen a mai világban, az nagyon nehéz. Amikor én kezdtem a pályát, akkor még könnyebben lehetett volna sztárrá lenni, akkor nem kellett sorozatba kerülni. Volt az 1-es, 2-es csatorna meg öt újság, egyiken rákerültél a címlapra, és az egyesen játszottál egy tévéjátékban, valószínűleg a fél ország az egyest nézte, a másik fele meg a kettest, most SAT, HBO, ilyen kábel, olyan kábel, Szív TV, Budapest meg minden. Egyszerűen nem tudsz annyi helyen szerepelni, hogy lássanak. Nekem nem is olyan fontos a sztárság, elég, ha visszamosolyognak az utcán, és érzem, hogy szeretnek.

Turcsányi Sándor

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.