"Essünk túl rajta, és szabad vagy" - Slawomir Idziak operatőr

Film

Dolgozott Zanussival és Wajdával, de a világhírt Krzysztof Kieslowski filmjei, a Rövidfilm a gyilkolásról, a Veronika kettős élete és a Három szín: kék hozták meg neki. A Sólyom végveszélyben című Ridley Scott-film fényképezéséért Oscar-díjra jelölték, és ő volt az operatőre a Harry Potter és a Főnix Rendjének is. A miskolci Cinefest filmfesztiválon beszélgettünk, közvetlenül azután, hogy átvette az életműdíjat.

Dolgozott Zanussival és Wajdával, de a világhírt Krzysztof Kieslowski filmjei, a Rövidfilm a gyilkolásról, a Veronika kettős élete és a Három szín: kék hozták meg neki. A Sólyom végveszélyben című Ridley Scott-film fényképezéséért Oscar-díjra jelölték, és ő volt az operatőre a Harry Potter és a Főnix Rendjének is. A miskolci Cinefest filmfesztiválon beszélgettünk, közvetlenül azután, hogy átvette az életműdíjat.

*

Magyar Narancs: Ön fényképezte Kieslowski első filmjét, az 1973-as Gyalog aluljáró című tévéjátékot. Tíz napjuk volt a forgatásra, s az utolsó napon újrakezdték az egészet.

Slawomir Idziak: Akkor tért át Kieslowski a dokumentumfilmről a játékfilmre, még kereste az eszközeit. Nem tudtuk minden nap végén megnézni, amit forgattunk, a labor nagyon lassan dolgozott. Kieslowski a kilencedik nap kapta meg a kész anyagot, és összeomlott a látottaktól. Nem tudta, mitévő legyen, mert csak egy napja volt hátra. Az az ötletem támadt, hogy forgassuk le az egészet elölről a maradék egy nap alatt, de úgy, mint egy dokumentumfilmet, azaz kézbe veszem a kamerát, és megyek a színészek után. A vágásnál pedig összevegyítjük a kettőt.

MN: Később is volt része ennyire fordulatos forgatásban?

SI: A rendezők nehezen eresztik el a filmjeiket, Kieslowskinál is mindig a végén adódtak zűrök. A Veronika kettős élete volt a legnehezebb. Kieslowski a forgatás közben már vágta is a filmjét, s közben rájött, hogy az addigi irány, miszerint a francia Véronique a karrier helyett a szerelmet választja, nem fog tetszeni a nézőknek. Sokat vitatkoztunk a film végéről a stábbal, aztán Kieslowski kisütötte, hogy csináljunk három befejezést, s az egyik városban az egyik befejezéssel, a másikban a másikkal játsszák a filmet. Aztán mégis letett erről, s a háromból végül egy lett, amit mi úgy hívtunk, hogy a nyitott vég. A sors fintora, hogy mégis két vége lett, mert az amerikai forgalmazónak nem tetszett ez a befejezés, egyértelmű lezárást akartak.

MN: Kieslowski mondta, hogy a legjobb döntése a Tízparancsolat című tévésorozatában az volt, hogy más-más operatőrre bízta az epizódokat.

SI: Az igazság ennél prózaibb: nehezen talált operatőrt, aki 16 mm-es filmre forgatott volna, hiszen a Tízparancsolat tévéfilmnek készült, ráadásul senki sem akarta magát egy egész évre lekötni. Együtt síeltünk, s próbált rávenni, hogy vállaljam mind a tíz részt, de gondolom, másoknál is próbálkozott. Amikor nem ment, rájött, hogy könnyebb lesz, ha csak egy epizódra kér fel egy operatőrt. Amikor igent mondtam, felajánlotta, hogy válasszak az epizódok közül, a kilencediket választottam. Kieslowski viszont attól tartott, hogy majd kapok egy jobb felkérést, és mire odáig jutunk, már nem vállalom. Így arra akart rávenni, hogy az ötödik parancsolatot fényképezzem, amiből később a Rövidfilm a gyilkosságról lett, mert azt forgatják elsőként. Essünk túl rajta, és szabad vagy - mondta. De alig bírtam elolvasni a forgatókönyvet, olyan szörnyűségek voltak benne, hát hezitáltam. ' meg, látva ezt, kibökte; tudod mit, szabad kezet kapsz. Én akkoriban kezdtem saját szűrőket gyártani, úgyhogy azt mondtam, vállalom, de csak akkor, ha használhatom a szűrőimet. És ha már itt tartunk, zöldre akarom fényképezni a filmet. Erre megsértődött, hogy ő nem valami zöld szart akar a vásznon látni. Ám mivel senki mást nem tudott meggyőzni, végül azt mondta: tudod mit, Idziak, végül is tíz részt csinálok, ha az egyik zöld szar lesz, nem bánom. Vállalod? Vállaltam. Életemben először teljes szabadságot kaptam, még a zöld szart is megcsinálhattam. A film mindkettőnknek jót tett, megnyerte az európai Oscart, Cannes-ban is díjat kapott.

MN: Ezt a fajta partnerséget rendező és operatőr között tapasztalta Hollywoodban is?

SI: Hasonló egyedül a Gattaca c. filmnél történt, ott kikérték a véleményemet. Akárcsak Kieslowski, Andrew Niccol is kész zenére forgatott, a szöveg nélküli részek felvétele alatt Michael Nyman zenéje szólt. Az ilyesmi azonban nem jellemző, a Harry Potternél például minden előre el van döntve, nincs szavad semmiben. A Harry Potter igazi atyja nem is a rendező vagy az operatőr, hanem Stuart Craig díszlettervező, aki a filmek vizuális világát kreálta. Az én vállalásom az volt, hogy megtöltsem élő színekkel a filmet, illetve hogy a speciális effektusok és a hús-vér szereplők világa közti átmenet zökkenőmentes legyen. A következő részt már nem is vállaltam.

MN: Kieslowski híresen sokat adott az alkotótársai véleményére. Wajda és Zanussi is nyitottak voltak?

SI: Wajda is hallgatott mindenkire, de Wajda nagysága abból is fakadt, hogy az egész ország dolgozott a sikeréért. Például amikor együtt csináltuk A karmester című filmet, egymásnak adták a kilincset nála a komolyzenei élet prominensei. Zanussi másképp dolgozik, jobb szó most nem jut eszembe, nagyon száraz rendező, van egy eszméje, és ahhoz ragaszkodik. Ehhez próbál találni olyan partnereket, akik valamilyen őrültséget hoznak, életet lehelnek a szárazságba. Vele nem azért dolgoztam olyan sokat, mert hasonlóképpen gondolkodunk, hanem épp ellenkezőleg, mert teljesen másmilyenek vagyunk. Én érzelmi alapon dolgozom, ő a tények embere.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.