"Essünk túl rajta, és szabad vagy" - Slawomir Idziak operatőr

Film

Dolgozott Zanussival és Wajdával, de a világhírt Krzysztof Kieslowski filmjei, a Rövidfilm a gyilkolásról, a Veronika kettős élete és a Három szín: kék hozták meg neki. A Sólyom végveszélyben című Ridley Scott-film fényképezéséért Oscar-díjra jelölték, és ő volt az operatőre a Harry Potter és a Főnix Rendjének is. A miskolci Cinefest filmfesztiválon beszélgettünk, közvetlenül azután, hogy átvette az életműdíjat.

Dolgozott Zanussival és Wajdával, de a világhírt Krzysztof Kieslowski filmjei, a Rövidfilm a gyilkolásról, a Veronika kettős élete és a Három szín: kék hozták meg neki. A Sólyom végveszélyben című Ridley Scott-film fényképezéséért Oscar-díjra jelölték, és ő volt az operatőre a Harry Potter és a Főnix Rendjének is. A miskolci Cinefest filmfesztiválon beszélgettünk, közvetlenül azután, hogy átvette az életműdíjat.

*

Magyar Narancs: Ön fényképezte Kieslowski első filmjét, az 1973-as Gyalog aluljáró című tévéjátékot. Tíz napjuk volt a forgatásra, s az utolsó napon újrakezdték az egészet.

Slawomir Idziak: Akkor tért át Kieslowski a dokumentumfilmről a játékfilmre, még kereste az eszközeit. Nem tudtuk minden nap végén megnézni, amit forgattunk, a labor nagyon lassan dolgozott. Kieslowski a kilencedik nap kapta meg a kész anyagot, és összeomlott a látottaktól. Nem tudta, mitévő legyen, mert csak egy napja volt hátra. Az az ötletem támadt, hogy forgassuk le az egészet elölről a maradék egy nap alatt, de úgy, mint egy dokumentumfilmet, azaz kézbe veszem a kamerát, és megyek a színészek után. A vágásnál pedig összevegyítjük a kettőt.

MN: Később is volt része ennyire fordulatos forgatásban?

SI: A rendezők nehezen eresztik el a filmjeiket, Kieslowskinál is mindig a végén adódtak zűrök. A Veronika kettős élete volt a legnehezebb. Kieslowski a forgatás közben már vágta is a filmjét, s közben rájött, hogy az addigi irány, miszerint a francia Véronique a karrier helyett a szerelmet választja, nem fog tetszeni a nézőknek. Sokat vitatkoztunk a film végéről a stábbal, aztán Kieslowski kisütötte, hogy csináljunk három befejezést, s az egyik városban az egyik befejezéssel, a másikban a másikkal játsszák a filmet. Aztán mégis letett erről, s a háromból végül egy lett, amit mi úgy hívtunk, hogy a nyitott vég. A sors fintora, hogy mégis két vége lett, mert az amerikai forgalmazónak nem tetszett ez a befejezés, egyértelmű lezárást akartak.

MN: Kieslowski mondta, hogy a legjobb döntése a Tízparancsolat című tévésorozatában az volt, hogy más-más operatőrre bízta az epizódokat.

SI: Az igazság ennél prózaibb: nehezen talált operatőrt, aki 16 mm-es filmre forgatott volna, hiszen a Tízparancsolat tévéfilmnek készült, ráadásul senki sem akarta magát egy egész évre lekötni. Együtt síeltünk, s próbált rávenni, hogy vállaljam mind a tíz részt, de gondolom, másoknál is próbálkozott. Amikor nem ment, rájött, hogy könnyebb lesz, ha csak egy epizódra kér fel egy operatőrt. Amikor igent mondtam, felajánlotta, hogy válasszak az epizódok közül, a kilencediket választottam. Kieslowski viszont attól tartott, hogy majd kapok egy jobb felkérést, és mire odáig jutunk, már nem vállalom. Így arra akart rávenni, hogy az ötödik parancsolatot fényképezzem, amiből később a Rövidfilm a gyilkosságról lett, mert azt forgatják elsőként. Essünk túl rajta, és szabad vagy - mondta. De alig bírtam elolvasni a forgatókönyvet, olyan szörnyűségek voltak benne, hát hezitáltam. ' meg, látva ezt, kibökte; tudod mit, szabad kezet kapsz. Én akkoriban kezdtem saját szűrőket gyártani, úgyhogy azt mondtam, vállalom, de csak akkor, ha használhatom a szűrőimet. És ha már itt tartunk, zöldre akarom fényképezni a filmet. Erre megsértődött, hogy ő nem valami zöld szart akar a vásznon látni. Ám mivel senki mást nem tudott meggyőzni, végül azt mondta: tudod mit, Idziak, végül is tíz részt csinálok, ha az egyik zöld szar lesz, nem bánom. Vállalod? Vállaltam. Életemben először teljes szabadságot kaptam, még a zöld szart is megcsinálhattam. A film mindkettőnknek jót tett, megnyerte az európai Oscart, Cannes-ban is díjat kapott.

MN: Ezt a fajta partnerséget rendező és operatőr között tapasztalta Hollywoodban is?

SI: Hasonló egyedül a Gattaca c. filmnél történt, ott kikérték a véleményemet. Akárcsak Kieslowski, Andrew Niccol is kész zenére forgatott, a szöveg nélküli részek felvétele alatt Michael Nyman zenéje szólt. Az ilyesmi azonban nem jellemző, a Harry Potternél például minden előre el van döntve, nincs szavad semmiben. A Harry Potter igazi atyja nem is a rendező vagy az operatőr, hanem Stuart Craig díszlettervező, aki a filmek vizuális világát kreálta. Az én vállalásom az volt, hogy megtöltsem élő színekkel a filmet, illetve hogy a speciális effektusok és a hús-vér szereplők világa közti átmenet zökkenőmentes legyen. A következő részt már nem is vállaltam.

MN: Kieslowski híresen sokat adott az alkotótársai véleményére. Wajda és Zanussi is nyitottak voltak?

SI: Wajda is hallgatott mindenkire, de Wajda nagysága abból is fakadt, hogy az egész ország dolgozott a sikeréért. Például amikor együtt csináltuk A karmester című filmet, egymásnak adták a kilincset nála a komolyzenei élet prominensei. Zanussi másképp dolgozik, jobb szó most nem jut eszembe, nagyon száraz rendező, van egy eszméje, és ahhoz ragaszkodik. Ehhez próbál találni olyan partnereket, akik valamilyen őrültséget hoznak, életet lehelnek a szárazságba. Vele nem azért dolgoztam olyan sokat, mert hasonlóképpen gondolkodunk, hanem épp ellenkezőleg, mert teljesen másmilyenek vagyunk. Én érzelmi alapon dolgozom, ő a tények embere.

Figyelmébe ajánljuk