Film - Görög saláta - Fatih Akin: Soul Kitchen

  • - ts -
  • 2010. október 28.

Film

A neves németországi török alkotó filmje szigorúan a Fradi-kolbász receptje (mindent bele!) szerint építkezik: van benne, mi szem-szájnak ingere, főként klisék, kisember, kis felemelkedés, kis bukás, kis szerelem, nagy szakítás, kis halál, mesébe illő szerencse és kifordítható happy end, meg persze a központi jófej-nyilvántartásba való felvételhez kötelező Udo Kier. Ettől függetlenül egész jópofa kis vígjáték.

Legfőként jól mesélhető, figyeljenek csak: Zinos, a görög fiatalember egy hodályban kialakított éttermet (ez a Soul Kitchen) üzemeltet Hamburg ipari negyedében, "az étlapon negyven fogás, de mindegyiknek ugyanolyan íze van", s mind félkész alapanyagokból készül. A Görögországból hozott mosogatógép időnként összetöri a porcelánedényeket. Ráadásul Zinosnak egyéb problémái is vannak: például porckorongbaja (jön Gryllus Dorka). A barátnője, Nadine épp Sanghajba készül tudósítónak, nyakán lóg az adóhatóság (jön Kier), nem beszélve Iliasról, a bátyjáról, akinek munka kell, hogy napközben elhagyhassa a börtönt (betörésért ül, amiben egyébként elég jó). Zinos Nadine búcsúvacsorájára tartva összefut régi iskolatársával, Thomas Neumannal, s Thomas foga hamarosan megfájdul Zinos bejzlijére...

A film eredeti címének (Soul Kitchen) helyes és illedelmesen hagyománytisztelő magyar interpretációja nyilván az lett volna, hogy Bazi nagy Soul Kitchen. Hiszen Joel Zwick, alkalmasint Nia Vardalos 2002-es nekiveselkedése, a My Big Fat Greek Wedding (Bazi nagy görög lagzi) óta minden nagy levegővel, nekifutásból elindított, magukat sűrűn vehemensnek mutató népcsoportok tömeges részvételével leírható marháskodás így indít: Bazi nagy olasz, latin, gringó, anyámkínja... Ha a keresőbe beírjuk Aramis szolgájának nevét, akkor is ezek jönnek fel.

Ha mást nem, Fatih Akin most megmutatta: a filmkészítés ezen al-alcsoportozatában jobb, ha számolnak vele. S megállapíthatjuk, a nagy átlagnál kétségkívül jobban csinálja. S ez voltaképpen jó hír, meglehet, hogy hősünk révbe ért, megtalálta a helyét, mert korábbi - kitüntetésekkel sűrűn elhalmozott - munkái (Fallal szemben; A másik oldalon) bár olykor felkavarónak mutatkoztak, szakáguk legjobbjának vakmerőség lenne őket minősíteni.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.