Alkalmazott mozi

Pop, csajok satöbbi

  • - ts -
  • 2000. július 20.

Film

Hogy Nick Hornby milyen író, arról éppenséggel közvetlenül is megbizonyosodhattunk eddig, hiszen bestsellerei példamutató gyorsasággal fordultak le magyarra, és láttak napvilágot az Európa Kiadó jóvoltából. Hogy minden jóban van valami túl jó is, azt esetünkben a cím bizonyítja. Megmondom őszintén, ahhoz, hogy egy ilyen című filmet megnézzek, minimum azt kell tudnom, hogy ki rendezte. Mindegy, a film a regény magyar verziójától örökölte címét, ilyetén módon adottságnak is tekinthető.

Hogy Stephen Frears milyen filmrendező, arról az egész újságot meg lehetne tölteni tanulmányokkal. Nem vállalunk túl nagy kockázatot, ha nem térünk ki a sommás véleménynyilvánítás elől: klasszisokkal jobb a maga területén, mint Hornby a sajátján, de ez a megállapítás kimondottan nem az íróról szól.

Teljesen nyilvánvaló, a film gyártói a regényhez kerestek rendezőt, és nem Frears művészetére voltak kíváncsiak, hanem mondjuk a Méregzsák hangulatteremtő erejére. Szögezzük is le gyorsan, Frears sem a saját művészetére volt kíváncsi, ez itt nem Az én szép kis mosodám, és nem is túl veszedelmesek benne a viszonyok. Azért persze nem kell rögtön arra gondolni, hogy csupán a kassza környéke érdekelte volna, annyiban nyugodtan maradhatunk: Hollywood minden európai számára valóságos kihívás. Bár Stephen F., ha jól számolom, éppen negyedszer viszi át ezt a középmagas amerikai lécet.

A kérdés tehát az, megy-e a világ előre azáltal, hogy zseniális művészemberek ügyes mestermunkákat tesznek le az asztalra? Számoljunk le az illúzióinkkal, és hamarkodjuk el a választ! Megy, mint a szél. Örömünk ugyan sovány, de kézzelfogható, hiszen ki tagadhatná, egy született hollywoodi majsztró alighanem egészen más mozit kalapált volna össze.

Az eltérések pedig nyilván az arányok háza táján mutatkoztak volna. E téren Frears már régóta nem tud hibázni. Így, amit látunk: kompakt műegész. Szikrányit sem eredeti, de tökéletes. Amolyan csajozós mozi. Nem attól, hogy a szereplőit mindenen túl a szerelem problematikuma mozgatja, hanem attól, hogy bátran elvihetjük rá szívünk választottját. Tuti, hogy beljebb szeret belénk.

A látható vásznon ugyanis mindenki nagyon jó fej (ez benne a Hornby), és minden úgy alakul, ahogy azt magunknak is kívánjuk (ez benne a Hollywood). Frears meg annyi van benne, amennyit a producerek elvártak a pénzükért: perfekt hangulatteremtő erő a Méregzsákból, de ezt már mondtuk.

 

High Fidelity, színes, feliratos, amerikai, 1999; Nich Hornby regénye alapján a forgatókönyvet írta: D. V. Devencentis, Steve Pink, John Cusack, Scott Rosenberg; rendezte: Stephen Frears; fényképezte: Seannus McGarvey; szereplők: John Cusack, Joan Cusack, Jack Black, Lisa Bonet, Iben Hjejle; az InterCom mozija

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.