Alkalmazott mozi

Pop, csajok satöbbi

  • - ts -
  • 2000. július 20.

Film

Hogy Nick Hornby milyen író, arról éppenséggel közvetlenül is megbizonyosodhattunk eddig, hiszen bestsellerei példamutató gyorsasággal fordultak le magyarra, és láttak napvilágot az Európa Kiadó jóvoltából. Hogy minden jóban van valami túl jó is, azt esetünkben a cím bizonyítja. Megmondom őszintén, ahhoz, hogy egy ilyen című filmet megnézzek, minimum azt kell tudnom, hogy ki rendezte. Mindegy, a film a regény magyar verziójától örökölte címét, ilyetén módon adottságnak is tekinthető.

Hogy Stephen Frears milyen filmrendező, arról az egész újságot meg lehetne tölteni tanulmányokkal. Nem vállalunk túl nagy kockázatot, ha nem térünk ki a sommás véleménynyilvánítás elől: klasszisokkal jobb a maga területén, mint Hornby a sajátján, de ez a megállapítás kimondottan nem az íróról szól.

Teljesen nyilvánvaló, a film gyártói a regényhez kerestek rendezőt, és nem Frears művészetére voltak kíváncsiak, hanem mondjuk a Méregzsák hangulatteremtő erejére. Szögezzük is le gyorsan, Frears sem a saját művészetére volt kíváncsi, ez itt nem Az én szép kis mosodám, és nem is túl veszedelmesek benne a viszonyok. Azért persze nem kell rögtön arra gondolni, hogy csupán a kassza környéke érdekelte volna, annyiban nyugodtan maradhatunk: Hollywood minden európai számára valóságos kihívás. Bár Stephen F., ha jól számolom, éppen negyedszer viszi át ezt a középmagas amerikai lécet.

A kérdés tehát az, megy-e a világ előre azáltal, hogy zseniális művészemberek ügyes mestermunkákat tesznek le az asztalra? Számoljunk le az illúzióinkkal, és hamarkodjuk el a választ! Megy, mint a szél. Örömünk ugyan sovány, de kézzelfogható, hiszen ki tagadhatná, egy született hollywoodi majsztró alighanem egészen más mozit kalapált volna össze.

Az eltérések pedig nyilván az arányok háza táján mutatkoztak volna. E téren Frears már régóta nem tud hibázni. Így, amit látunk: kompakt műegész. Szikrányit sem eredeti, de tökéletes. Amolyan csajozós mozi. Nem attól, hogy a szereplőit mindenen túl a szerelem problematikuma mozgatja, hanem attól, hogy bátran elvihetjük rá szívünk választottját. Tuti, hogy beljebb szeret belénk.

A látható vásznon ugyanis mindenki nagyon jó fej (ez benne a Hornby), és minden úgy alakul, ahogy azt magunknak is kívánjuk (ez benne a Hollywood). Frears meg annyi van benne, amennyit a producerek elvártak a pénzükért: perfekt hangulatteremtő erő a Méregzsákból, de ezt már mondtuk.

 

High Fidelity, színes, feliratos, amerikai, 1999; Nich Hornby regénye alapján a forgatókönyvet írta: D. V. Devencentis, Steve Pink, John Cusack, Scott Rosenberg; rendezte: Stephen Frears; fényképezte: Seannus McGarvey; szereplők: John Cusack, Joan Cusack, Jack Black, Lisa Bonet, Iben Hjejle; az InterCom mozija

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.