Film

A Bárkában állítja színpadra Peter Oswald Versekkel kártyázó szép hölgyek című verses drámáját, egy XVIII. századi japán szerző, Chikamatsu Monzaemon bábjátékának (bunraku) adaptációját. (Bemutató: február 25.) Immár másodszor rendez Magyarországon, legutóbb ´97-ben, amikor Helen Edmundson Irtás című színművét rendezte a Debreceni Csokonai Színházban. Neki köszönhető, hogy Határ Győzőt drámaíróként is megismerték Angliában: az Elefántcsordát ´94-ben mutatták be az exeteri Northcott Theatre Studióban. Az Oxford University egykori görög-latin szakos hallgatója amatőrként került a színházi szakmába, és jelenleg a Kent Opera társulatának művészeti igazgatója.

Több rangos francia díj után Csillaghegy és a budapesti francia diaszpóra szívét is megnyerte a párizsi Ekova zenekar. Amerikai-iráni-algériai születésű tagjainak receptje: a fiktív nyelvű ének, a keményen effektezett lant, a különféle keleti ütőhangszerek és a háttérben maratonit kocogó DJ lágy elektronikája nekünk is bejött; a többiről Diedre Dubois énekesnőt kérdeztük.

Tavaly már tudósítottunk egy osztrák filmhétről, amely igyekezett a szomszédos ország kortárs filmes társadalmáról teljes képet adni, s amelynek központi figurája és régiesen szólva fenegyereke a neorealista, szikár Michael Haneke volt. Az elmúlt heti kis filmszemle nemcsak egyszerű folytatása volt a tavalyinak, hanem bemutatta a huszonévesek filmezési elképzeléseinek elszigeteltségellenes stratégiákra épülő momentumait, és arra is fény derült, hogy az "új hullámos" osztrák filmes generáció többé-kevésbé Haneke köpönyegéből bújt elő.

A hannoveri világkiállítás pavilonjára kiírt tervpályázatot 1998 októberében bírálták el. A győztes tervet Vadász György, Basa Péter és Fernezelyi Gergely készítette, statikusa Kiss Ervin volt. Az épület szinte már készen áll. Az Expó 2000-en 191 ország vesz részt, közülük 56 önálló nemzeti pavilonnal. A német építészszakma kitüntetett figyelmét jelzi, hogy a holland mellett a magyar épület makettjének fotója szerepel az alsó-szászországi építészkamara szakmai kiadványának címoldalán. A hannoveri expót június 1-jétől október 31-ig lehet megtekinteni.

A Csirkefej óta meghatározó figura a Katona József Színház társulatában, karakterszínész. Nyolc éve vezeti az egykor kísérleti TÁP Színház társulatát, zenél a Korai Öröm zenekarban, legújabb műve pedig a Kamarás Ivánnal készített Bombajó című lemez hangszerelése. A Vihar előadása után beszéltünk.

A késő kádárizmus idején (a közgazdászok mellett) talán a történészek harcolták ki maguknak a legtöbb szabadságot a társadalomtudományok művelői közül, s kényszerültek a legkevesebb intellektuális megalkuvásra anélkül, hogy szilenciummal kellett volna szembenézniük. Szűcs Jenő, Ránki György, Juhász Gyula, L. Nagy Zsuzsa vagy Hanák Péter 70-es, 80-as években írott alapművein nem rontott az idő, nem érvénytelenítette őket a szabadság szelleme. Interjúalanyunkat, a két háború közötti magyar diplomácia kutatóját, aki magas tisztséget visel az Akadémián is, s akinek a közelmúltban jelent meg Pax Germanica című munkája a nácizmusban csúcsosodó német nagybirodalmi törekvésekről, arról faggattuk, vajon mekkora befolyással bírnak ma a történészszakma művelői az oktatásra és a politikai közgondolkodásra.

Öt éve végzett a főiskolán, jelenlegi státusa: elsőfilmes. Nemrég mutatták be a tavalyi filmszemle óta nemzetközi fesztiválokat megjárt moziját, az Észak, északot.

1990 óta a Kolozsvári Színház igazgatója. Sokat rendez külföldön, többek között Glasgow-ban a Hamletet, Barcelonában a Tangót, Philadelphiában az ", azok a szép napokat állította színpadra. 1993-ban a Kolozsvári Színház Angliában vendégszerepelt, ahol az általa rendezett A kopasz énekesnő elnyerte a londoni színikritikusoktól az év legjobb külföldi előadása díjat. Decemberben a budapesti Vígszínházban Shakespeare Troilus és Cressidáját játszották rendezésében.

1985 és 1992 után, 1999 decemberében (januárra átnyúlva) adódott nagyobb kiállítása a több mint tíz éve Londonban élő Háy Ágnesnek. A papíron és rajzfilmen jövő-menő Különc úr szülőanyja, az első gyurma-animátor, a mesekönyv-illusztrátor, a férfi és női nem jelképeinek játékos megmozgatója, a pontos és érzékeny vonalvezetésű enteriőrök rajzolója, a halál elkerülhetetlenségére emlékeztető csontember életképekbe illesztője a korábbiaktól eltérő vonalvezetésű, velencei rajzokat és művészettörténeti idézőjelekké hajlított drótokat, videón pedig, többek között, ezernyi, telekalligrafált telefonkönyvoldalt mutatott be a Budapest Galéria közönségének.

1984-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, Kerényi Imre-Huszti Péter osztályában, majd a Nemzeti Színház tagja lett. A színházban akkoriban jött létre a fiatalokból álló társaság, melynek tagja volt többek között Bubik István, Rubold Ödön, Kubik Anna, Kováts Adél, Hirtling István és Mácsai Pál. Tizenegy éve Párizsban él. Egy ideje Cannes-ban, Rosella Hightower - a nyolcvanas éveiben járó, hajdanán világhírű balett-táncosnő, egykor a párizsi, a marseille-i opera és a milánói Scala balettigazgatója - állami balettfőiskoláján oktat színészmesterséget. Most újra Magyarországon van. A szegedi Nemzeti Színházban rendezi Örkény István Tóték című színművét, melynek január 14-én lesz a bemutatója. A darabot hat évvel ezelőtt is színpadra állította a Nemzetiben.

Kamarás Iván zenés szerepeit - Sír Kán A dzsungel könyvében, József a Képzelt riport... szegedi előadásában - eddig nem kísértem figyelemmel. Az ötvenes-hatvanas éveket megidéző Bombajó album kapcsán azt hallottam, korábban haknizott már e korszak slágereivel, onnan az ötlet, a vonzalom. Talán szerencsésebben alakult volna a beszélgetésünk, ha nem ezzel kezdem.

Tíz éve él Magyarországon. Magyar művészként ismerik a világban. Legújabb projektje egy CD-ROM, a Das Anatomische Theater, melynek már készül a két következő része is. A sorozat témája a XX. századi történelem. Krstic koncepcióját három nyelven, lendületesen gesztikulálva ismerteti.

Először 1981-ben tért haza Párizsból Magyarországra önálló, Európában turnézó társulatával, a TÉR Színházzal. Furcsa, csakis frenákosként jellemezhető, szorongós és robbanékony előadásaival hívta fel magára a figyelmet a hazai fizikai színházért rajongó társadalomban. Számos bemutatója volt itt azóta, közben Kiotóban járt ösztöndíjjal, és a jövő évben is sokszor találkozhatunk majd újabb társulati formációival. A művész, aki majdnem madár, a Trafóban ült le beszélgetni velünk.

A Quimby együttes negyedik albuma, az Ékszerelmére megjelenésével megmenekült az év, és már én sem mondhatom, hogy egyetlen hazai rocklemezt sem tudtam végighallgatni 1999-ben. A zenéjéről, már bocsánat, kevésbé esett e beszélgetésben szó, az viszont kiderül, hogy a szövegei miért vannak annyira padlón.