A Sundance kölykei közt - Gazdag Gyula tanár, filmrendező

Film

Benh Zeitlin filmje, A messzi dél vadjai négy Oscar-jelölésig jutott idén. Az első filmes rendező Gazdag Gyula irányítása alatt fejlesztette filmtervét a Sundance Intézetben. Az Amerikában tanító magyar filmest, a világhírű alkotóműhely művészeti vezetőjét róla is kérdeztük.


Magyar Narancs: Mennyit változott A messzi dél vadjainak forgatókönyve a műhelymunka során?

Gazdag Gyula: Mint minden első filmes, Benh is sok mindent szeretett volna belezsúfolni a filmjébe. A végső változatnál jóval szerteágazóbb forgatókönyvvel érkezett a műhelybe. A munka során a főszereplők karakteresebbek lettek, néhány mellékszerepből visszanyesett, változtak a szerepek arányai. Benh, mint általában a résztvevők, a forgatókönyv-írói műhely után vett részt a rendezői műhelyben is. Négy jelenetet próbált, forgatott és vágott össze. A Sundance Intézet gondoskodik a műhelymunkában részt vállaló színészekről, akik általában nem azonosak a később a filmre szerződtetendő színészekkel. Sok mindent meg lehet tudni ilyenkor a forgatókönyv természetéről, attól kezdve, hogy hogyan legpraktikusabb egy-egy jelenetet leforgatni, odáig, hogy esetenként dialógusokat hogyan lehet viselkedéssel, esetenként néma reakciókkal kiváltani. Benh számára például a műhelymunka során vált világossá, hogy milyen színészekre lesz szüksége Hushpuppy és Wink, a két kulcsfontosságú főszerep eljátszásához.

MN: Tarantino anno azért jelentkezett a Sundance rendezői műhelyébe, mert nem volt komoly forgatási tapasztalata. Gyakori, hogy a legalapvetőbb fogásokat kell megmutatni a delikvensnek?

GGY: Néha, ritkán előfordul, hogy filmes gyorstalpalóra is szükség van. Benh korábban is készített filmeket, de mindenképpen növeli a rendezéshez szükséges önbizalmat, ha lehetőség nyílik néhány jelenet kísérletképpeni leforgatására annak a kényszere nélkül, hogy ezeket a jeleneteket a műhelyen kívül bárkinek is meg kellene mutatni. Tarantino évekkel azelőtt vett részt a filmkészítői műhelyben, hogy én elkezdtem volna a Sundance-ben dolgozni. Amikor viszont Miranda July vett részt a Sundance filmkészítői műhelyében, akkor már a filmkészítő műhely művészeti vezetője voltam, és alkalmam volt együtt dolgozni vele első játékfilmtervén (Te meg én és minden ismerősünk - a szerk.). Ott tanulta meg, hogyan áll össze egy jelenet, és azt is, hogy hogyan tud együttműködni egy stábbal.

MN: Kikkel dolgozott még együtt?

GGY: Tizennyolc év alatt sok rendező vett részt a műhelyben, évente többnyire nyolcan, néha kilencen. Dolgoztam például a Hedwig és a Mérges Csonk rendezőjével, John Cameron Mitchell-lel, de a filmkészítői műhelyben készült fel Kimberly Pierce A fiúk nem sírnak rendezésére, James Mangold a Coplandre és Sean Durkin a Martha Marcy May Marlenére.

MN: A mentorok kiválasztása személyre szabott?

GGY: A műhelyt egyhetes felkészítés előzi meg, a következő három hét alatt három tanácsadói csoport követi egymást. Minden héten új csoport érkezik, általában rendezők, színészek, operatőrök és vágók. Egyik feladatom, hogy részt vegyek a fiatal rendezők és a tanácsadók összepárosításában. Ebben is, mint nagyon sok fontos döntésben, szorosan együtt dolgozunk Michelle Satterrel, a Sundance Játékfilm Program vezetőjével és munkatársaival. Ez a rendszer látszólag laza, a rendezők elmondják, hogy mely tanácsadókkal szeretnének együtt dolgozni, a tanácsadók is megnevezik a forgatókönyveket, amelyek a legizgalmasabbak a számukra. Ez lesz a napi munkaterv alapja, de szükség esetén akár menet közben is megváltoztatjuk. Benh számára komoly kérdés volt, hogy hogyan dolgozzon színészekkel, ezért természetes volt, hogy sok időt tölthessen Ed Harrisszel. Miranda Julynak kevés tapasztalata volt az operatőrrel való együttműködésben; ő nagyon sok segítséget kapott Robert Elswittől, Paul Thomas Anderson operatőrétől. Miranda akkor még nem döntötte el, hogy maga játssza-e Christine szerepét a filmjében. Ed Harris, Sally Field és maga Robert Redford, az intézet alapítója és elnöke is jó tanácsadónak bizonyult, hiszen mindnyájan játszottak már főszerepet maguk rendezte filmben.

MN: A mentorok mind kipróbált s többnyire aktív hollywoodi szaktekintélyek. Adódhatnak alkalmassági problémák?

GGY: Előfordulhat, hogy egy tanácsadó ráerőszakolná saját elképzeléseit a vele dolgozó fiatalra, saját értelmezésében akarná megrendeztetni a jelenetet. Az sem szerencsés, ha a mentor átvenné a jelenet rendezését, amikor a fiatal rendezőt hibázni látja. A mentoroknak és nekem kell eldöntenünk, hogy hasznos-e, ha beavatkozunk, vagy többet tanul a fiatal rendező, ha majd a vágószobában vagy az elkészült jelenet láttán jön rá, hogy mit kellett volna másképpen tennie. Átvenni a jelenet rendezését az adott műhely körülményei között majdnem biztosan rossz döntés lenne, mert a rendező nem szerez hasznosítható tapasztalatot. Általában ott vagyok a próbákon, a forgatásokon és a vágószobában, feladataim közé tartozik azonnal észrevenni az ilyen feszültségeket, és közbeavatkozni, ha szükséges. Előfordul, hogy a tanácsadót ki kell hívnom a forgatásról. Máskor, ha úgy ítélem a fiatal rendező számára hasznosnak, hagyom, hadd vívják meg a csatájukat. A műhely végén Michelle Satterrel és munkatársaival mindig megbeszéljük, hogy helyesen döntöttünk-e, és hogy hogyan lehetne javítani a műhely munkáján.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.