Tévé

Helyenként mulatságos – a Munkaügyek az m1-en

  • Baski Sándor
  • 2012. április 26.

Film

Jelen televíziós évadban már megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy magyar sorozat a külföldi minták átvétele helyett radikálisan új(nak mondott) formátummal próbál hungarikumot gyártani. A Jáksó László-féle Marslakókkal szemben Kálomista Gábor producer szériája ennyire nem ambicionálja az úttörést – a Munkaügyek látszólag a hivatali szituációs komédiák magyarított verziója. Ricky Gervais műfajteremtő sorozatában (A hivatal), és az azóta bemutatott amerikai, francia, német, kanadai, svéd, chilei és izraeli mutációban egy jelentéktelen iroda mindennapjaiba leshetünk bele, ahol az inkompetens, egoista és végletesen ostoba főnök, illetve az általa terrorizált alkalmazottak munka helyett egymás szívatásával, agyzsibbasztó meetingekkel és egyéb pótcselekvésekkel töltik ki a napi nyolc órát.


 

A fiktív Fővárosi Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelet központjában játszódó Munkaügyek is erre a dramaturgiára épül, sőt A hivatal áldokumentarista stílusából is merít, de a hasonlóságok ezen a ponton véget is érnek. A főnök, aki középkorú férfi helyett itt egy nyugdíj előtt álló nő (Molnár Piroska), szintúgy szánalmas pojáca − ebben a verzióban viszont a beosztottak sem különbek nála. A csapatban akad alkoholista zugivó (Elek Ferenc), klimaxos-neurotikus HR-es (Murányi Tünde), nyugtatókon élő, kiégett osztályvezető-helyettes (Mucsi Zoltán), egy növény IQ-szintjével felvértezett recepciós (Fodor Annamária) és friss diplomás, politoxikomán újonc is (Kovács Lehel).

A kereskedelmi tévék napi sorozataihoz képest üdítően életszagúak tehát a figurák, és ami semmiképp sem hátrány, helyenként mulatságosak is − köszönhetően a remekül összeválogatott színészgárdának. A Munkaügyekkel tulajdonképpen egy, de annál komolyabb probléma akad: az, hogy nincs megírva. A Dumaszínház stand-up komikusai (Litkai Gergely, Kovács András Péter, Hadházi László) egyelőre nem nagyon értik, hogyan működik ez a műfaj, hogyan kell felépíteni egy jelenetet, és mikor van az, amikor a kevesebb poén több. Egyfelől örvendetes, hogy Litkaiék nem akarták egy az egyben lekopírozni A hivatalt, másfelől, látva a végeredményt, nem ártott volna, ha még többet merítenek. Utóbbi ugyanis, jobb pillanataiban, nem szimpla vígjáték, hanem okos szatíra. A Munkaügyek ellenben – legrosszabb pillanataiban – a magyar blődli és kabaréhumor azon hagyományát viszi tovább, ami már húsz évvel ezelőtt is kínos volt.

Vasárnaponként 21.25-től az m1-en

Neked ajánljuk

Meghalt Schlecht Csaba

  • narancs.hu

A Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője, Simicska Lajos jobbkeze, a Kaya Ibrahim-ügy központi figurája 63 éves volt.