Tévé

Helyenként mulatságos – a Munkaügyek az m1-en

  • Baski Sándor
  • 2012. április 26.

Film

Jelen televíziós évadban már megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy magyar sorozat a külföldi minták átvétele helyett radikálisan új(nak mondott) formátummal próbál hungarikumot gyártani. A Jáksó László-féle Marslakókkal szemben Kálomista Gábor producer szériája ennyire nem ambicionálja az úttörést – a Munkaügyek látszólag a hivatali szituációs komédiák magyarított verziója. Ricky Gervais műfajteremtő sorozatában (A hivatal), és az azóta bemutatott amerikai, francia, német, kanadai, svéd, chilei és izraeli mutációban egy jelentéktelen iroda mindennapjaiba leshetünk bele, ahol az inkompetens, egoista és végletesen ostoba főnök, illetve az általa terrorizált alkalmazottak munka helyett egymás szívatásával, agyzsibbasztó meetingekkel és egyéb pótcselekvésekkel töltik ki a napi nyolc órát.


 

A fiktív Fővárosi Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelet központjában játszódó Munkaügyek is erre a dramaturgiára épül, sőt A hivatal áldokumentarista stílusából is merít, de a hasonlóságok ezen a ponton véget is érnek. A főnök, aki középkorú férfi helyett itt egy nyugdíj előtt álló nő (Molnár Piroska), szintúgy szánalmas pojáca − ebben a verzióban viszont a beosztottak sem különbek nála. A csapatban akad alkoholista zugivó (Elek Ferenc), klimaxos-neurotikus HR-es (Murányi Tünde), nyugtatókon élő, kiégett osztályvezető-helyettes (Mucsi Zoltán), egy növény IQ-szintjével felvértezett recepciós (Fodor Annamária) és friss diplomás, politoxikomán újonc is (Kovács Lehel).

A kereskedelmi tévék napi sorozataihoz képest üdítően életszagúak tehát a figurák, és ami semmiképp sem hátrány, helyenként mulatságosak is − köszönhetően a remekül összeválogatott színészgárdának. A Munkaügyekkel tulajdonképpen egy, de annál komolyabb probléma akad: az, hogy nincs megírva. A Dumaszínház stand-up komikusai (Litkai Gergely, Kovács András Péter, Hadházi László) egyelőre nem nagyon értik, hogyan működik ez a műfaj, hogyan kell felépíteni egy jelenetet, és mikor van az, amikor a kevesebb poén több. Egyfelől örvendetes, hogy Litkaiék nem akarták egy az egyben lekopírozni A hivatalt, másfelől, látva a végeredményt, nem ártott volna, ha még többet merítenek. Utóbbi ugyanis, jobb pillanataiban, nem szimpla vígjáték, hanem okos szatíra. A Munkaügyek ellenben – legrosszabb pillanataiban – a magyar blődli és kabaréhumor azon hagyományát viszi tovább, ami már húsz évvel ezelőtt is kínos volt.

Vasárnaponként 21.25-től az m1-en

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.