Film

Hisztéria

  • - kg -
  • 2012. december 15.

Film

Valakinek egyszer a vibrátort is fel kellett találnia, és valakinek egyszer a vibrátor feltalálójáról is filmet kellett készítenie.

Talán csak megszokásból, hiszen a feltalálókról filmet szokás készíteni, vagy talán azért is, mert valakinek támadt egy elmesélni való története. Hogy melyik is a fennálló tényállás, nos, e tekintetben nem leszünk okosabbak a film láttán; okosabbak annyival leszünk csak, hogy megtudhatjuk: egy jóravaló brit orvosdoktor szabadalmaztatta a nagy jövő előtt álló szerkezetet, s tette mindezt abban a szexuális segédeszközökben szegényes korban, melyet viktoriánus Angliának neveznek a szextankönyvek. Ez az a kor, melyben nem egy orvos veszélyeztette kezének épségét - bizony, sok dolguk volt a női lábak közt szorgoskodó orvosi kezeknek, melyek a népbetegségnek tartott hisztériát voltak hivatva kimasszírozni a páciensből. Történetünk szempontjából egyébként sem a gyógyításban megfáradt csuklók, sem az elektronikus tollseprűből kifejlesztett szerkezetek nem fontosak, történetünk ugyanis semmiben sem különbözik az ötórai teához felszolgált, kosztümös brit cukiságok vibrátormentes fősodrától, mely tízévente kitermel egy új Hugh Grantet, miközben még a régi sem töltötte ki szolgálati idejét. A vibrátor csak dísz a vígjátékon, melynek hőse egy megfáradt csuklójú, de tehetséges fiatalember, akinek választania kell a szemforgató társadalom és egy haladó szellemű úrilány között. Időközben feltalálják a vibrátort is, de az is lehet, hogy a zenélő autódudát - csak szerelem legyen meg tea és jó kedély.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.