Film

Hisztéria

  • - kg -
  • 2012. december 15.

Film

Valakinek egyszer a vibrátort is fel kellett találnia, és valakinek egyszer a vibrátor feltalálójáról is filmet kellett készítenie.

Talán csak megszokásból, hiszen a feltalálókról filmet szokás készíteni, vagy talán azért is, mert valakinek támadt egy elmesélni való története. Hogy melyik is a fennálló tényállás, nos, e tekintetben nem leszünk okosabbak a film láttán; okosabbak annyival leszünk csak, hogy megtudhatjuk: egy jóravaló brit orvosdoktor szabadalmaztatta a nagy jövő előtt álló szerkezetet, s tette mindezt abban a szexuális segédeszközökben szegényes korban, melyet viktoriánus Angliának neveznek a szextankönyvek. Ez az a kor, melyben nem egy orvos veszélyeztette kezének épségét - bizony, sok dolguk volt a női lábak közt szorgoskodó orvosi kezeknek, melyek a népbetegségnek tartott hisztériát voltak hivatva kimasszírozni a páciensből. Történetünk szempontjából egyébként sem a gyógyításban megfáradt csuklók, sem az elektronikus tollseprűből kifejlesztett szerkezetek nem fontosak, történetünk ugyanis semmiben sem különbözik az ötórai teához felszolgált, kosztümös brit cukiságok vibrátormentes fősodrától, mely tízévente kitermel egy új Hugh Grantet, miközben még a régi sem töltötte ki szolgálati idejét. A vibrátor csak dísz a vígjátékon, melynek hőse egy megfáradt csuklójú, de tehetséges fiatalember, akinek választania kell a szemforgató társadalom és egy haladó szellemű úrilány között. Időközben feltalálják a vibrátort is, de az is lehet, hogy a zenélő autódudát - csak szerelem legyen meg tea és jó kedély.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.