Film

A maflás

Film

Ha úgy gondoljuk, hogy az iskolák büdzséjének csökkentésén csak sírni lehet, akkor itt az ellenpélda: Franc Coraci épp abból indul ki, hogy milyen vicces helyzeteket szülhet, ha egy tanár saját bőrére elhatározza: valahogy előteremti a mondott költségvetési hiányt.

Scott Voss, a flegma, saját óráit is lekéső, lusta biosztanár ugyanis amikor megtudja, hogy kirúgás fenyegeti idős zenebolond kollégáját (Henry Winkler), alkalmi hősnek felcsapva elhatározza, hogy megmenti barátját, és utcai harcosként összepofozza a kellő pénzösszeget. Nem mellékes motiváció persze az is, hogy befűzze a suli ápolónőjét (Salma Hayek), amihez az ápolgatásra szoruló megmentő szerepe látszik a legmegfelelőbbnek. Scott végül - hogy tanulság is legyen - ráébred a tanári lét értelmére, és afféle bioszos Holt Költők Társasága-vezérré lép elő. De nagy jellemfejlődéseket azért nem kell várnunk, hiszen ez a film az, ami: könnyű, nagyon könnyű, de elég szórakoztató kis esti komédia. A színészek hozzák az elvárt színvonalat, a poénok általában jókor és jó helyen csattannak, akárcsak Scott ütései. A maflás tán valami egyveleg családi vígjátékokból, pedagóguskarikatúrákból és a fogvédőköpködős bunyós filmekből.

Az persze erősen kérdéses, hogy valóban összeköti-e ezen műfajok szerelmeseit, de mindenképpen igyekvő és mulattató próbálkozás. Voltaképpen megoldási javaslatnak sem utolsó; ha ugyanis minden kötél szakad, a pedagógusi életpályamodell utolsó rubrikájába talán még bevéshető a "ketrecharcos" titulus. És ez: komédia. Nem is kérdés.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.