Így mosakszik a Pappa Pia rendezője: „Ezt kérték tőlem a magyarok”

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 19.

Film

Bocs, én ironikusabbat akartam…

Régen kapott már film annyi lesújtó kritikát, mint a héten bemutatott, egymilliárd forintból készült Pappa Pia. Hogy a film forgalmazói, producerei mennyire sértődhettek meg ezen, azt jól mutatja, hogy letiltották a főszereplővel, Szabó Kimmel Tamással készült interjút, most viszont a rendező miatt fájhat a fejük: Csupó Gábor az Origónak arról beszélt, hogy ő nem pontosan ezt a filmet képzelte el.

Mint mondja, már a címmel sem tudott igazán megbékélni. „Összeírtunk egy listát – a filmbeli dalok szövegeiből akartunk kivenni sorokat –, de a Filmalap ragaszkodott a Pappa Piához. Kell egy kis őrültségMinden nap nyár – ilyesmikkel próbálkoztunk. Én ironikusabbra akartam venni az egész filmet, a rendezői vágatba ki is írtam viccből a Pappa Pia cím alá, hogy »Ennél jobbat sajnos nem tudtunk kitalálni«, de a Filmalap levetette. Azt mondták, úgy nem vennék komolyan a filmet, én meg azt, hogy ezt a filmet nem is szabad.”

Ironikusabbat akartak - Csupo és Szabó Kimmel a forgatáson

Ironikusabbat akartak – Csupó és Szabó Kimmel a forgatáson

Fotó: MTI/Kallos Bea

Csupó elmondja azt is, hogy eredetileg „kikacsintósabb irányba” vitte volna az egészet. „Sok jelenetet leforgattunk, ami nem került be a végső verzióba” – mondja, majd hozzáteszi: „Nem vagyok elégedetlen a végeredménnyel, ezt a filmet kérték tőlem a magyarok, úgyhogy én ezt tettem le az asztalra.”

„Mi csak egy egyszerű, szórakoztató, nyári közönségfilmet akartunk csinálni, és azt hiszem, ez sikerült. Tudtuk, hogy a film címe és zsánere miatt senki nem lesz velünk jóindulatú. Nem esnek jól a kritikák, de erre számítottunk” – mentegetőzik a rendező, mintha tényleg csak a címadáson múlna, hogy jó-e vagy rossz-e egy film.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.