Film

Inferno

  • 2016. november 20.

Film

Dan Brown A Da Vinci-kód óta nagy nemzetközi figyelemmel kísért munkásságát éppúgy nem érdemes esztétikai szempontokból vizsgálni, mint ahogy a bestsellereiből adaptált mozgóképek is csak technikai értelemben tekinthetők filmeknek. Fölösleges rámutatni, hogy a szerző egymásra hányt kvázi-kultúrtörténeti hivatkozásai éppúgy a merő hatáskeltést szolgálják, mint történeteinek hamar kiismerhető fordulatai.

Az egyre halványodó színvonalú sorozat legújabb folytatásában (amelyből a szokott stáb készített villámgyorsan filmváltozatot) a lektürista, ill. a filmesek Dantét és Botticellit igyekeznek kibelezni a reménybeli közönség borzongattatása céljából. Az ő műveikben rejtik el egymásnak a világot elpusztítani, ill. megmenteni, továbbá elpusztítva megmenteni igyekvő ágensek azokat az üzeneteket, amelyeket ha meg nem fejt az immár harmadik filmes fellépését végigmenekülő, jámbor Langdon professzor, akkor jaj lesz nekünk. Újdonság a sémában egy olyan motivációs tényező megjelenése (az emberiség felét, benne az elkövetőket is egyetlen hét alatt kipusztító vírus világra szabadítása), amit semmiféle szempontból sem lehet hihetőnek tekinteni. Ám egy mégoly galaktikus hülyeséget is fel lehet dolgozni tisztesen. Látszik az igyekezet a művészi vénáját ezúttal kiiktató s az ügyes hatáskeltésre koncentráló, bár a végére kifulladó rendező, Ron Howard ténykedésén. Harmadszor is üzembe helyezi külön e szériához kifundált modorosságait Tom Hanks, kinek feneke alá egy lelkiismeretesen dolgozó trükkrészleg (számos magyar alkalmazottal) teszi a világvégét.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.