Film

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Film

Az azonos című regény szerzője, Ransom Riggs bolhapiacokról gyűjtögetett össze nyugtalanító régi fotókat, melyeket némi átalakítással egy fikciós, fantasztikus történet szervezőelemeiként használ. A képekre épített történet néhol szakadozott, epizodikus és erősen támaszkodik a puszta atmoszférateremtésre.

Tim Burton elhagyta az eredeti mű szokatlan formáját, és egy kerekebb, lineárisabb cselekményt alkotott belőle. Így aztán egy szokványosabb, de egyáltalán nem rossz filmet kaptunk.

Vándorsólyom kisasszony (Eva Green tökéletes, habár pár éve ezt a szerepet még biztosan Helena Bonham Carter kapta volna) egy eldugott walesi házban különleges képességű gyermekeket rejteget, akikre hasonlóan különleges felnőttek (Samuel L. Jackson újabb ripacs ármánykodása) vadásznak, hogy örök életet nyerhessenek belőlük. Ebbe csöppen bele egy szorongó kamasz (az obligát Burton-alteregó). De nem a képességeiket jóra és rosszra használók ellentéte az érdekes (azt már láttuk ezerszer), hanem az, ahogy Burton a történések eredetének kettősségét felvillantja. Jake kalandjai éppenséggel felfoghatók intergenerációs traumaként is: befogadja nagyapja identitását és osztozik vele abban a képességben, hogy „látja a szörnyű dolgokat” – így a történet több réteget rejt, mint amennyit mutat.

A látványvilág már régen nem olyan felkavaró, mint a korai Burton-filmekben, de a rendező még így is becsempész egy-két megkapóan szürreális, stop-motion jelenetet. Az Éjsötét árnyékhoz képest határozott előrelépés történt.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Nem volt mit tenni

A rendőrség profi módon biztosította az idei Pride-ot és nem is bírságolja meg a résztvevőket: vagyis az egyetlen normális lehetőséget választotta, miután a népakarat lenyomta a Fidesz akaratát. Az állománynak nagyon nem tetszik, hogy a politika a saját céljaira akarja felhasználni őket.