Film

Káosz karácsonyra

  • Szabó Ádám
  • 2016. január 17.

Film

Év végén jönnek a kötelező körök: a Mikulás vagy Télapó szóval címében viccelődő tévéfilm; a karácsonyi mitológiával játszadozó animáció; Reszkessetek, betörők! E tradíciók egyidősek magával az ünneppel, de a legújabbnak mondható berögzült mozisszokás sem több 12 évesnél: ennyi idő telt el az Igazából szerelem bemutatója óta, melynek kitaposott útján a Káosz karácsonyra is örömmel trappolna. Vannak benne ismert és kevésbé ismert színészek, szerelmek, csalódások és egy nagy adag szeretet is.

Kár, hogy utóbbi csak a szüzsében lelhető fel, ugyanis az eredeti címmel (Szeressük Cooperékat) ellentétben kifejezetten utáljuk a filmbeli családot. Unalmas, ellenszenves alak mind, a kiégett tanártól kezdve a kiégett intellektuális leánykáig. A Káosz karácsonyra a félrecsúszott mikulássapkákat, rosszul sikerült sülteket és családon belüli feszültségeket tűzi a zászlajára – látszólag.

Melankolikus, kissé fészkelődős hangulatban ismerhetjük meg a család apraja-nagyját, akiket mindenképp diszfunkcionálisként igyekszik eladni a film, pedig pont olyanok, mint egy átlagos família: mindenkinek vannak problémái a töb­biekkel. Karácsonykor, egy asztalhoz ülve ezek elő is kerülnek. Itt kezd a film is bukfencet hányni az időközben a vászonra beköszöntő hóesésben. Az addig félve került giccses helyzetek és ünnepi közhelyek hirtelen csőstül érkeznek, a problémák pedig egy mosollyal, esetleg egy tánccal megoldódnak, a szerelmesek meg egymásra ta­lálnak.

Bár a Káosz karácsonyra nem segít ünnepi hangulatba rázódni, de a végén boldog karácsonyt kívánnak nekünk.

Forgalmazza a Freeman Film

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.