Film

Kéjlak

  • Szabó Ádám
  • 2015. április 6.

Film

E film változatai közötti legnagyobb eltérés a címbeli névelő használatában van – a magyar cím bölcsen ezt a különbséget is elmossa. Erik Van Looy 2008-as, belga eredetijét (névelő nélkül!) holland szakmunkások forgatták újra két évvel később (ugyancsak puritánul, névelő nélkül), jelenetről jelenetre. A tengerentúlra vélhetően ismét tök ugyanaz a szkript utazott, s a csomaghoz az eredeti rendezőt is hozzácsapták, mint a címhez a the szócskát.

A második rókabőrtől tehát sok újdonságot igazán nem várhattunk. A történet középpontjában ismét öt nős férfi áll, akiket törékeny barátságukon kívül egy közös tetőtéri lakás köt össze. Ide szervezik légyottjaikat, feleségüket kicselezve, egészen addig, míg egy vérbe fagyott hulla be nem piszkítja a hidegen high class lakás makulátlan selyem ágyneműjét. A tettes biztosan közülük való, az pedig már az első pillantásra egyértelmű, hogy mind számí­tóak és mocskosak – a megannyi flashback a hulláig vezető stikliket mutatja be. Mivel az első sokat ígé­rő szemezéstől az utolsó dühkitörésig mindenben a belga változatot másolja a film, annak gyerekbetegségeit is megörökölte. Ilyen például az idősíkugrások okozta döccenők és a hasonszőrű filmek állandó velejárója, a végecsavar: itt előkészítetlen, üres és abszolút hiteltelen.

A legnagyobb rejtély mégis az, hogy hova tűnt 20 perc a játékidőből – az amerikai verzió ugyanis ennyivel rövidebb az eredetinél. Feszesebb ettől a húzástól ugyan nem lett a mű, de a hollywoodi változatban a fickók sármosabbak és jobban öltözöttek, a nők pedig szexibbek és kihívóbbak.

Forgalmazza a Big Bang Média

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."