VERZIÓ melléklet

Kijev/Moszkva 2.

  • Urfi Péter
  • 2015. december 5.

Film

Az előző rész tartalmából: miközben 2013 telén ukránok tüntetnek a Maidanon, a nép egyszerű gyermekei kamerát – vagy telefont – ragadnak, és videóra veszik a később történelminek bizonyuló eseményeket az ukrán és az orosz fővárosban. Ezekből az esetleges felvételekből, illetve hírvideókból és profik által forgatott jelenetekből áll össze a film első része. A Verzión a rendhagyóbb második rész látható, amely az előbbivel párhuzamosan készült, hasonlóan izgalmas és zavaros körülmények között. Nem tudjuk ugyanis, kik készítették az egyes etűdöket: maguk a szereplők, az ismerőseik, esetleg számukra ismeretlen amatőr vagy diákfilmesek, vagy az egész projektet összefogó, a közösségi dokumentumfilmek szervezésében már szép sikereket felmutató profik, köztük a kamerát egyaránt jól forgató Pavel Kostomarov producer és Elena Khoreva rendező.
A szerkesztésért mindenesetre ők felelnek, és remek munkát végeztek: jó ritmusban követik egymást a mini portrék, amelyek ugyanabból a szakmából mutatnak be egy-egy embert Moszkvában és Kijevben. Két mentős, két tanár, két hivatásszerűen medvének öltöző köztéri szórakoztató… A Janukovics-párti sármos fiatal politikus és a csinos putyinista képviselőnő munkáját bemutató képsorok minden kockája aranyat ér, a többiek élete viszont már távolabb esik a politikai izgalmaktól. Egyes részek akár unalmasnak is tűnhetnek, de az egész felől ez is értelmet nyer: pont az adja ugyanis a film hitelét, hogy a hétköznapokat is evidensen közérdekűnek tételezi, vagyis az sem marad ki belőle, akivel a forgatás hetei alatt igazából nem történt semmi különös. A moszkvai pincér legizgalmasabb tette például annyi, hogy ellóg a munkából. A mosolygós, naiv kijevi pincérlány viszont egyszer csak szögre akasztja az egyenruháját, és leül egy közepesen szétvert zongorához a rohamrendőrök sorfala elé, hogy indulókat énekeljen a tüntetőknek.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."