Az első ügy
Az eddig tévésorozatokat és rövidfilmeket rendező Victoria Musiedlak szép és csendes filmje az odavetettségről szól.
Az eddig tévésorozatokat és rövidfilmeket rendező Victoria Musiedlak szép és csendes filmje az odavetettségről szól.
A múlt század hatvanas éveire annyira legalábbis rendeződni látszottak a dolgok Amerikában, hogy filmkészítők szórakoztatási csoportja a homlokára csaphasson.
A vidéken élők általában a nagyváros nyüzsgése felé gravitálnának, míg a metropoliszban robotolók a csendes vidéki idillre vágynak – legalábbis a filmekben.
Volt egy pillanat a 80-as években, amikor a Kathleen Turner és Michael Douglas közötti izzó szexuális feszültség önálló (és jól jövedelmező) életre kelt, és csaknem saját minifilmfolyamot teremtett.
A berber gazdálkodó két fia Szíriába szökik, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozzon.
Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigorúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.
Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.
Vagy Vadászok a közelben – mindkét cím szerepel a platformon, de ennek nincs jelentősége.
Valahol a szépséges Égei-tengeren járunk, a fejünk felett forrón tüzel a nap, a parton nyugszik a demokrácia bölcsője, a vitorláson pedig apa és két felnőttkorú gyermeke ringatózik.
Az Ambersonok tündöklése és bukása a filmtörténet egyik legszerencsétlenebb sorsú filmje – amely még kurtított formában is klasszikussá vált.
Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.
A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.