VERZIÓ melléklet

Kis határ

Film

A kísérleti dokumentumfilm azt próbálja kideríteni, mit jelent ma Európában a határ. Lisbeth Kovačič kamerája bejárja a magyar–osztrák határvidéket, az omladozó, Schengennel funkciójukat vesztett épületeket, ahol minden azt sugallja, hogy a két ország között már nincs választóvonal. Ahogy sorra bontják le az átkelőhelyeket, őrbódékat, olyan érzésünk támadhat, hogy valamiféle természetes állapot tér vissza, a szabad mozgás eszménye, melynek útjában eddig mesterséges akadályok álltak. Közben különböző nemzetiségű emberek hangját halljuk (az arcukat sohasem mutatják), akik mégis bőrükön érzik a határ meglétét. Magyarok, akik Ausztriába járnak át dolgozni, osztrákok, akik fogászati kezelésekre jönnek Magyarországra, menekültek, akiket épp az osztrák–magyar határ választ el Nyugat-Európától. Nekik nagyon is létezik az, ami nekünk már láthatatlan. Bár nem beszélnek róla, mégis nyomasztó aktualitásként van jelen itt a menekültválság miatt visszaállítani szándékozott határellenőrzés lehetősége.

Kovačič erős koncepcióval dolgozik: hideg felvételein alig látunk embert, a személyes beszámolók mégis intimitást adnak a filmnek. A szöveggel is játszik: a monológokat a képekbe integrálja, vagy a tájékoztató feliratokat felhasználva ad új értelmezéseket a határ fogalmának (pl. a nemzeti dohányboltok kétnyelvű felirata). Régi térképeken és turistajelzéseken (Vasfüggöny túra) az osztrák–magyar határ történeti nyomait is feltárja. Rövidsége ellenére is összetett és szuggesztív dokumentumfilm, mely időszerű kérdéseket tesz fel arról, hogy kinek mit jelent a határok átlépése.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.