tévésmaci

Kutyaröpte

  • tévésmaci
  • 2022. május 4.

Film

Amikor Sztupa és Troché felkeresték Sztupa ősz öregapját, annak egy racionális oka volt, mégpedig az, hogy nála lehetett a legjobban polgárháborúsat játszani.

Amúgy rendes, kretén ember volt, nagy kiterjedésű, az a szigeti fajta. Keveset beszélt, vagy annyit sem, de azt is őzve. Nem úgy őzve, mint a szögediek, úgy mindenki tud. A szigetiek pont fordítva őztek. A szögedi azt mondja, hogy embör, a szigeti azt, hogy ömber, a dömper helyett pedig dempört mond, de szerencsére kevés dömper járt a Szigetbe, mert ez a dempör baromi idegesítő volt.

Kezdetben jól ment minden, Sztupa a combját csapkodva vágtatott körbe a kerek ágyás körül hű fehér paripáján, s fennhangon üvöltötte a Dixie-t. Troché a házmagasságig nyúló sűrű mogyoróbokrok alatt vezette loppal maroknyi csapatát, indián felderítőket küldött előre, s engedélyezett egy rövid pihenőt. A felderítők visszatértek, jelentették, hogy ellenség a láthatáron. Sztupa nem is sejtvén, hogy az előbb kikémlelték, elunta a vágtát, s hátasát kötőféken vezetve itatni vitte. Maga is letelepedett a vályú mellé, a kúthoz, s szólította egyik szolgálóját, az ifjú Jimet. Jim, Jim, hol bujkálsz, te ördögadta. A kis Jim lihegve érkezett. Hozzad gyorsan öreg bendzsóm, ugrás! Igenis, master, és Sztupa kilopta ügyesen nagyapja bendzsóját a titkos szobából. Játszani nem tudott, de a nagyapja sem, viszont jól dobolt rajta az ujjaival, s közben úgy is csinált, mintha pengetne, akár pengethetett is volna, hisz’ mindent túlharsogott az éneke: I wish I was in Dixie, Hooray, Hooray! In Dixie’s land, I’ll take my stand to live and die in Dixie! Away, away, away down South in Dixie! Away, away, away down South in Dixie!… Troché úgy érezte, itt a pillanat, amikor támadni kell! Lecsatolta oldaláról, kivonta hüvelyéből a kardját, némán sorakozót parancsolt az embereinek, de ekkor váratlan dolog történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.