tévésmaci

Látókutya

  • tévésmaci
  • 2023. november 15.

Film

Amikor Sztupa és Troché megnyitották első balatoni halsütőjüket (Világos, Latinka Sándor utca, ha az állomás felől jössz, jobbra, a szabadstrandnál), az első fennakadás a megfelelő név kiválasztásánál volt.

A bírálóbizottság (Sztupa és Troché) sorra dobta vissza Ómafa jobbnál jobbnak gondolt javaslatait, bár Trochénak a Halparaszt egy kicsit tetszett, de látva Sztupa borús arculatát, inkább opportúnus álláspontra helyezkedett. A Haladást már az ördög tudja, hogy mivel utasították vissza, a Pácsó Aréna pedig túl futurisztikusnak bizonyult. De elesett a Halvágy és a Keszeg András, hogy Csuka Istvánról már ne is beszéljünk. Trochénak tetszett még a Kis Szaros is, volt olyan fransziás mellékíze, elképzelte rögtön a barikádokon, a franciák amúgy is szeretik a halféléket, de ennél sem mert szólni, úgyhogy maradt névtelenül a bódé. Ám ha lehet, még ennél is nagyobb gondot okozott a megfelelő profil kialakítása, pedig választék volt dosztig, csak a fő mű, a vezérhajó hiányzott, valami olyasmi, amiről ország-világ beszél. Hogy Sztupáéknál milyen jó az izé… harcsa, csuka, kárász, ponty, kecsege, ezek mind unalmasak, ezeket megeszik, ízlik is nekik, de hétfőn, visszatérve a munkába már nem beszélnek róla a kollégáknak, de ha valaki valami kivételes izét eszik, az megemlegeti. Akkoriban indultak be a Balatonon is, meg persze országszerte is az angolnatelepítések, hála Ribánszky elvtárs széles látókörének, s Sztupa erre látta a megfelelő csapásirányt. Míg Ómafa és Troché azon röhögcséltek, hogy a nemzet főhalászát épp Ribánszkynak hívják, mit akarsz, ötvenhatban még miniszter is volt, mondta Troché, addig Sztupa törte a fejét, s meg is lett az eredménye. Mert hiába volt ott a Balaton, hiába telepítettek angolnát a Szelidi-tóba vagy épp a viszonylag közeli Fadd holt vizeibe, Sztupa és Troché a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetből szerezték be a legtöbb alapanyagot (amikor már szaladt a szekér, a helyi halászoktól is vásároltak, Ómafa fel is háborodott, miért nem volt jó nektek a Haladás név, most csak annyit kéne melléírni, hogy -vétel). Pintér és Mráz ügyes tartálykocsit hegesztettek egy ZiL billencsből, Misi bácsi, a szarvasi nacsalnyik pedig gondoskodott mindenről. És akkor Sztupa a homlokára ütött, aztán Trochééra is, Ómafának pedig a fülét sikerült eltalálnia: Szarvashoz Gyula már csak egy köpés, ott az emberünk a kolbászgyárban, értitek már? Ja, egyszerű, bólintott Troché, Kolumbusz kolbásza. Mégis, miről beszélsz? Cserkészkolbászt fogunk húzni az angolnába, és úgy sütjük ki. És mi lesz a neve, kérdezte Ómafa. Lepisszegték, te egyszer már felsültél a nevekkel. De azért félve bedobott egyet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?