tévésmaci

Látókutya

  • tévésmaci
  • 2023. november 15.

Film

Amikor Sztupa és Troché megnyitották első balatoni halsütőjüket (Világos, Latinka Sándor utca, ha az állomás felől jössz, jobbra, a szabadstrandnál), az első fennakadás a megfelelő név kiválasztásánál volt.

A bírálóbizottság (Sztupa és Troché) sorra dobta vissza Ómafa jobbnál jobbnak gondolt javaslatait, bár Trochénak a Halparaszt egy kicsit tetszett, de látva Sztupa borús arculatát, inkább opportúnus álláspontra helyezkedett. A Haladást már az ördög tudja, hogy mivel utasították vissza, a Pácsó Aréna pedig túl futurisztikusnak bizonyult. De elesett a Halvágy és a Keszeg András, hogy Csuka Istvánról már ne is beszéljünk. Trochénak tetszett még a Kis Szaros is, volt olyan fransziás mellékíze, elképzelte rögtön a barikádokon, a franciák amúgy is szeretik a halféléket, de ennél sem mert szólni, úgyhogy maradt névtelenül a bódé. Ám ha lehet, még ennél is nagyobb gondot okozott a megfelelő profil kialakítása, pedig választék volt dosztig, csak a fő mű, a vezérhajó hiányzott, valami olyasmi, amiről ország-világ beszél. Hogy Sztupáéknál milyen jó az izé… harcsa, csuka, kárász, ponty, kecsege, ezek mind unalmasak, ezeket megeszik, ízlik is nekik, de hétfőn, visszatérve a munkába már nem beszélnek róla a kollégáknak, de ha valaki valami kivételes izét eszik, az megemlegeti. Akkoriban indultak be a Balatonon is, meg persze országszerte is az angolnatelepítések, hála Ribánszky elvtárs széles látókörének, s Sztupa erre látta a megfelelő csapásirányt. Míg Ómafa és Troché azon röhögcséltek, hogy a nemzet főhalászát épp Ribánszkynak hívják, mit akarsz, ötvenhatban még miniszter is volt, mondta Troché, addig Sztupa törte a fejét, s meg is lett az eredménye. Mert hiába volt ott a Balaton, hiába telepítettek angolnát a Szelidi-tóba vagy épp a viszonylag közeli Fadd holt vizeibe, Sztupa és Troché a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetből szerezték be a legtöbb alapanyagot (amikor már szaladt a szekér, a helyi halászoktól is vásároltak, Ómafa fel is háborodott, miért nem volt jó nektek a Haladás név, most csak annyit kéne melléírni, hogy -vétel). Pintér és Mráz ügyes tartálykocsit hegesztettek egy ZiL billencsből, Misi bácsi, a szarvasi nacsalnyik pedig gondoskodott mindenről. És akkor Sztupa a homlokára ütött, aztán Trochééra is, Ómafának pedig a fülét sikerült eltalálnia: Szarvashoz Gyula már csak egy köpés, ott az emberünk a kolbászgyárban, értitek már? Ja, egyszerű, bólintott Troché, Kolumbusz kolbásza. Mégis, miről beszélsz? Cserkészkolbászt fogunk húzni az angolnába, és úgy sütjük ki. És mi lesz a neve, kérdezte Ómafa. Lepisszegték, te egyszer már felsültél a nevekkel. De azért félve bedobott egyet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.