Interjú

„Némileg alkalmazkodtam”

Tóth Barnabás filmrendező

Film

Új filmje, a Mesterjátszma szabad adaptációja Stefan Zweig Sakknovellájának; egy fiatal pár igyekszik az utolsó nyugat felé tartó vonaton elhagyni az országot ’56-ban, a szerelvényen azonban titkos egyházi ereklyék, egy katolikus pap és a hatalom emberei is ott utaznak, a szálak pedig egy mindent eldöntő sakkjátszmában keresztezik egymást. A sakk és a filmrendezés viszonyáról, és a mozikat elárasztó kosztümös filmekről beszélgettünk a rendezővel.

Magyar Narancs: A Mesterjátszma több ponton is eltér az eredeti műtől, például antifasiszta helyett antikommunista történet lett.

Tóth Barnabás: Alaposan belenyúltunk, magyarítottunk rajta, hajó helyett pedig vonat lett a fő helyszín. Miután elvállaltam a filmet, úgy éreztem, át kell szerkesztenem ahhoz, hogy egy igazi pszichothriller legyen – a műfaját ugyanis már korábban eldöntöttem.

MN: A stábot Szurmay-Palotai Piroska személyében egy sakkszakértő is segítette. Neki mi volt a feladata?

TB: Őt már a forgatókönyv írásakor bevontuk a munkába: nagyjából leírtam, a parti melyik részén milyen lépésekre van szükségem, mondjuk, az egyik szereplő leüti a másik királynőjét, vagy épp mattra állnak, ő pedig lépésről lépésre leírva megszerkesztette ezeket, a színészek pedig megtanulták a játszmákat. Még a forgatás előtt tartott egy kurzust is a szereplőknek arról is, hogyan fogják meg a bábukat, hogyan kell leütni egyiket a másikkal, milyen arckifejezéssel játsszanak, hogyan kommunikáljanak.

MN: Ön mennyire profi sakkban?

TB: A forgatás elején rendeztünk egy házi sakkbajnokságot a stábon belül, és tök utolsó lettem. Kifejezetten frusztrál a játék a végtelen lehetőségek tárházával és a benne rejlő rivalizálással. A társasjátékok közül is a kollektíveket szeretem, képtelen vagyok türelmesen, összeszedett stratégiával, több lépésben előre gondolkodni.

MN: Pedig azt gondolhatnánk, egy olyan szigorú, zárt szerkezetű pszichothriller, mint a Mesterjátszma, a sakkhoz hasonló készségeket igényel a rendezőjétől.

TB: Valóban pontos előre tervezést igényelt a mozi, elég csak a helyszínekre tekinteni. Kevés van belőlük, de a vonat maga is úgy viselkedik, mint egy főszereplő: minden kocsinak eltérő világa van, nekünk pedig egy részletes alaprajz szerint kellett kisakkoznunk, hogy melyik szereplő mikor, hol tartózkodik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.