Film

Lovagok háborúja 2: Harc a trónért

  • Szabó Ádám
  • 2015. február 9.

Film

Az Úr 2014. esztendejében, Ridley Scott korában, az effektekkel és morális problémákkal viaskodó főhőssel sújtott kosztümös kalandfilmek idején hajlamosak vagyunk elfeledkezni a műfaj másod- és harmadvonaláról, ahol a történelmi hitelességről és a nézői élményt, ha sablonosan is, de azért kiszolgálni igyekvő forgatókönyvről, produceri kontrollról csak hallomásból értesültek.

Ahol egy két másodperces statisztahalál is komoly kihívója a főszereplő színészi játékának. És ahol nem lehet probléma a nyílt törések, amputációk és a kamerába fröccsenő vér látványa sem.
Ha esetleg ettől is pontosabb meghatározásra vágynánk: a Magna Charta aláírása utáni bonyodalmakat tematizáló első rész után járunk néhány évvel, angol földön. A főhős maradt, de minden valamirevaló színészt elzavartak, miközben kelta hordák háborgatják a sokat látott rochesteri várat. A címben beígért trónért folyó harc nincs, ahogy lovagok sem, akadnak azonban zsoldosok, elhaló vezérek és vezérfik, sok vér és még több ostromjelenet. Mint az előző részben, csak kevesebb pénzből, kevesebb akcióval, kevesebb nézhető jelenettel.

A cseppet sem színes zsoldoscsapat gyors összeverbuválása után másfél órán keresztül folyik a csata a várért, az ellenfél random jelleggel támad, majd vonul vissza, a főhős hasonlóképpen fűzi a rokon csajt, közben sajnos néhányan meghalnak. A harcok színhelyéül szol­gáló, meglehetősen ingerszegény dísz­letvárat pénzszűke miatt ennyire lenullázni pedig legutóbb talán csak Pythonék voltak képesek. De az legalább vicces volt.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.