Film

Lovagok háborúja 2: Harc a trónért

  • Szabó Ádám
  • 2015. február 9.

Film

Az Úr 2014. esztendejében, Ridley Scott korában, az effektekkel és morális problémákkal viaskodó főhőssel sújtott kosztümös kalandfilmek idején hajlamosak vagyunk elfeledkezni a műfaj másod- és harmadvonaláról, ahol a történelmi hitelességről és a nézői élményt, ha sablonosan is, de azért kiszolgálni igyekvő forgatókönyvről, produceri kontrollról csak hallomásból értesültek.

Ahol egy két másodperces statisztahalál is komoly kihívója a főszereplő színészi játékának. És ahol nem lehet probléma a nyílt törések, amputációk és a kamerába fröccsenő vér látványa sem.
Ha esetleg ettől is pontosabb meghatározásra vágynánk: a Magna Charta aláírása utáni bonyodalmakat tematizáló első rész után járunk néhány évvel, angol földön. A főhős maradt, de minden valamirevaló színészt elzavartak, miközben kelta hordák háborgatják a sokat látott rochesteri várat. A címben beígért trónért folyó harc nincs, ahogy lovagok sem, akadnak azonban zsoldosok, elhaló vezérek és vezérfik, sok vér és még több ostromjelenet. Mint az előző részben, csak kevesebb pénzből, kevesebb akcióval, kevesebb nézhető jelenettel.

A cseppet sem színes zsoldoscsapat gyors összeverbuválása után másfél órán keresztül folyik a csata a várért, az ellenfél random jelleggel támad, majd vonul vissza, a főhős hasonlóképpen fűzi a rokon csajt, közben sajnos néhányan meghalnak. A harcok színhelyéül szol­gáló, meglehetősen ingerszegény dísz­letvárat pénzszűke miatt ennyire lenullázni pedig legutóbb talán csak Pythonék voltak képesek. De az legalább vicces volt.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.