Dokumentumfilm

Parador Húngaro

Film

Patrick Alexander (vagy ahogy magát a film elején nevezi: Sándor Patrik) arról beszél, milyen magyarnak lenni. Amolyan megállapodni képtelen utazóként a világ számos szegletében járt már, valamiért mégis Magyarországon lelt otthonra.

Különös nosztalgiáját és honvágyát egy sosemvolt, mégis nagyon is létező hely után akkor kezdjük igazán megérteni, amikor találkozik Villás Gyurival, aki Bogotában Parador Húngaro (magyar megálló) néven működtet kolbászsütödét. Ő 56-ban emigrált Kolumbiába, és azóta nem járt itthon. Pontosan Patrick ellen­téte: nagyon hamar megállapodott, és azóta nem is mozdult. Ő is egy furcsa, hibrid magyarságot él meg (kolumbiai disznóhúsból tölti a kolbászokat, és mangóból főz pálinkát), és egy rég elmúlt Magyarország után érez nosztalgiát. Amit ő önként, ám kényszerűségből elhagyott, azt Patrick önként és szabad akaratából tette magáévá. Mindkettejük magyarsága speciális, de egyiküké sem kevésbé valódi. Ez a film legnagyobb erénye: két, cseppet sem grandiózus élettörténetből bontja ki azt az akár banálisnak is tekinthető gondolatot, hogy a megélt identitás tesz valakit egy nemzet tagjává (melynek semmi köze a vérhez vagy a földhöz).

A szerény kis dokun meglátszik, hogy nem profik készítették, és ebben az esetben ez abszolút nem jelent hátrányt: Alexander amatőrként mentes minden filmes beidegződéstől, és a technikai fésületlenséget az első pillanattól feledteti a lelkesedés és a történet varázsa. Egy pillanatig sem akar nagy dolgokat mondani, de a jól megragadott apró pillanatok által mégis ezt teszi.

Forgalmazza az Anjou Lafayette

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.