Dokumentumfilm

Parador Húngaro

Film

Patrick Alexander (vagy ahogy magát a film elején nevezi: Sándor Patrik) arról beszél, milyen magyarnak lenni. Amolyan megállapodni képtelen utazóként a világ számos szegletében járt már, valamiért mégis Magyarországon lelt otthonra.

Különös nosztalgiáját és honvágyát egy sosemvolt, mégis nagyon is létező hely után akkor kezdjük igazán megérteni, amikor találkozik Villás Gyurival, aki Bogotában Parador Húngaro (magyar megálló) néven működtet kolbászsütödét. Ő 56-ban emigrált Kolumbiába, és azóta nem járt itthon. Pontosan Patrick ellen­téte: nagyon hamar megállapodott, és azóta nem is mozdult. Ő is egy furcsa, hibrid magyarságot él meg (kolumbiai disznóhúsból tölti a kolbászokat, és mangóból főz pálinkát), és egy rég elmúlt Magyarország után érez nosztalgiát. Amit ő önként, ám kényszerűségből elhagyott, azt Patrick önként és szabad akaratából tette magáévá. Mindkettejük magyarsága speciális, de egyiküké sem kevésbé valódi. Ez a film legnagyobb erénye: két, cseppet sem grandiózus élettörténetből bontja ki azt az akár banálisnak is tekinthető gondolatot, hogy a megélt identitás tesz valakit egy nemzet tagjává (melynek semmi köze a vérhez vagy a földhöz).

A szerény kis dokun meglátszik, hogy nem profik készítették, és ebben az esetben ez abszolút nem jelent hátrányt: Alexander amatőrként mentes minden filmes beidegződéstől, és a technikai fésületlenséget az első pillanattól feledteti a lelkesedés és a történet varázsa. Egy pillanatig sem akar nagy dolgokat mondani, de a jól megragadott apró pillanatok által mégis ezt teszi.

Forgalmazza az Anjou Lafayette

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.