Magyar Narancs: Az első világháborúban elhunyt, magyar származású frontkatona és Barrie örökifjú mesehőse, Pán Péter közötti párhuzamra építettek társrendezőjével egy háborúellenes filmet. A meseszerűség miatt választották mintegy kuriózumként a festményanimációt?
Gianfilippo Pedote: Különböző elemekből áll a filmünk. A festményanimáció a Pán Péter nevű főhős gondolatait, érzelmeit, gyerekkori emlékeit hivatott kifejezni egy másik képi nyelven. Ez a valóságtól eltérő kifejezésmód nyitja meg a fantázia birodalmát, egy varázslatos dimenziót, amelyben a realizmus kudarcot vall. Mindenképpen ellentétet akartunk kreálni a kinti valóság és a katona belső érzetei, víziói között. Az animáció ötletét Cosimo Murielli képregényszerzőtől vettem, aki nagyon izgalmas performance-okat készített élőben, zenével, amelyeket egy szoftver segítségével festményanimációvá transzformált. Ez a fajta technika az egyik dimenzióból a másikba repít, hol a háború szörnyét festi elénk, hol idilli képeket kreál.
MN: Valójában ki volt ez az Osztrák–Magyar Monarchia császári és királyi hadseregében szolgáló katona? Mi maradt fenn róla?
GP: Amit tudunk róla, az elég csekély. Krasznabányán született a mai Románia területén, földműves családban. Egy volt a több mint tízezer katona közül, akik az 1918-as Monte Grappa-i ütközetben életüket vesztették. A mesehősnév miatt nem merült a neve a feledés homályába. A Monte Grappa-szentélyben eltemetett katona, Pán Péter a valóságban is együttérzést vált ki: ma is virágok, kövek, mécsesek borítják a sírját. Érthető módon nekünk olaszoknak, ismertebb helyszín a hegy és környéke a katonai temetővel, az emlékparkkal. Érdekes módon Pán Péter a háború értelmetlenségének a szimbóluma lett.
MN: Pán Péter a filmben dezertál a hadseregből, hosszan baktat sziklaperemeken, hegyvidéki lövészárkokon keresztül. Van valami földöntúli a vándorlásában…
GP: Két kiindulási pontunk volt az ő képzeletbeli történetének a megrajzolásához: az egyik a kiskatonáé, aki meghal egy idegen országban, a másik Barrie regényhőse, Pán Péter, aki nem akar belépni a felnőttek világába. Barrie varázslatos irodalmi alakjához hasonlóan Pán, a katona sem bízik a harcias és tekintélyelvű felnőttekben. A filmünk fő alkotóeleme a természet, s a mi katonánknak egészen személyes, különleges kapcsolata van a növényekkel, az állatokkal. Úgy gondoltuk, az a legautentikusabb, ha amolyan erdei manónak vagy egy fiatal pásztornak ábrázoljuk, akit elvittek harcolni valamiért, amihez nincs köze, amit nem ért.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
