Heil Péter

A semmi ágán

Európa jövője Trump árnyékában

Publicisztika

Január vége óta Európa többet változott, mint előtte húsz év alatt. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak olyan kérdésekre kell most gyors választ adnia, amelyekről azt hittük, még évtizedekig rágódhatunk rajtuk. Lehet, hogy az EU nem áll készen. Magyarország pedig egészen biztosan nem. Csakhogy a történelmet ez egyáltalán nem érdekli.

A vasfüggöny mögött – nem is volt az olyan rég – az Európai Közösség számunkra szinte irreleváns volt. Világpolitikai helyzetünket a szovjet tankok földrajzi helyzete határozta meg. A kerítés túloldaláról nézve pedig egész Kelet-Európa egyetlen, egységes, piszkosszürke massza volt. A tengerentúlon még a műveltebbek között is sokan úgy tudták, hogy Magyarország a Szovjetunió része. A világ számára mi nem voltunk Európa. Valahogy úgy, ahogyan ma a magyar jobboldal szerint Ukrajna sem az. Pedig történelmi, civilizációs értelemben Európa sokkal nagyobb, mint az Európai Unió. Semmit sem ért a világból az, aki nem látja, hogy Volodimir Zelenszkij igazi európai hős, és azok, akik ellen harcolnia kell, egytől egyig utolsó gazemberek.

Európa nem lehet teljes Ukrajna nélkül. Nem élhet békében, amíg félnie kell Oroszországtól. És sosem lesz újra világpolitikai tényező, ha tucatnyi országra szakadva nem tud felülemelkedni saját megosztottságán. Három unásig ismételt közhely, amelyekből Donald Trump hirtelen élet-halál kérdést csinált.

Csak kényszer alatt

Európát nem könnyű szeretni. Az EU mintha egyenesen kedvét lelné abban, hogy híveinek újra és újra csalódást okozzon. Sokszor úgy viselkedik, mint egy vásott kamasz, aki pontosan tudja, hogy mi lenne a dolga, de nem csinálja. Tudja, hogy a szülei vigyáznak rá, ezért csak akkora erőfeszítést tesz, amennyit mindenképpen muszáj, és csak akkor, amikor már tényleg nem lehet tovább halogatni. Példának okáért, a nyugat-európaiak legkésőbb a II. világháború óta tudják, hogy a nemzetállami kereteket egyszer és mindenkorra meg kell haladniuk. A ’45 utáni nagy kongresszusok a kontinens jövőjéről mégsem vezettek eredményre. Nem született meg az Európai Alkotmány, nem jött létre az Európai Föderáció. Az áttörést végül nem a lelkesedés hozta el, hanem a brutális kényszer. Megoldást kellett találni arra, hogy a Szovjetunió egyre fenyegetőbb nyomulása ellenében ki lehessen engedni a német ipar palackba zárt szellemét. A franciák nagyon féltek ettől, az amerikaiak azonban megmondták: a Ruhr-vidéki bányák és gyárak szoros adminisztratív kontrollját nem engedik tovább fenntartani. Párizs lépéskényszerbe került, és ekkor álltak elő a Schuman-tervvel, a német és francia nehézipar közös irányításával. Európa tehát mozdult, de csak az utolsó pillanatban, amikor már nem lehetett tovább húzni az időt.

A Montánunió sikere aztán utat nyitott a további integrációnak, az Európai Gazdasági Közösség megalapításának, a közös piacnak, végül az Európai Uniónak. Ugyanakkor, az EGK talpra állította és megszilárdította a tagállamokat is. Így a következő hatvan évben hibrid rendszer épült, amely több mint államszövetség, de kevesebb, mint szövetségi állam. Az utolsó lépést Európa azért nem tette meg, mert nem volt muszáj. A hidegháború lezárultával, a NATO biztonságos mamahoteljében, a leszerelésből származó „békeosztaléknak” és a szovjet megszállás alól felszabadult kelet-európai országok hazatérésének köszönhetően a béke és a jólét végtelennek tűnő távlatai nyíltak meg. Immár előttünk is. Az Egyesült Államok pedig továbbra is vigyázott ránk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.