Magyarázza a halál! - Fatih Akin filmrendező

  • Szabó Ágnes
  • 2008. április 10.

Film

Németország helyben és világszerte legnézettebb filmkészítője. A Fallal szemben rendezőjének új filmjét megjelenésünk napjától játsszák a magyarországi mozik. A másik oldalon egy érzelmes utazás, mely a halálról és a megbocsátásról szól. A Hamburgban élő rendezővel telefonon beszéltünk.

Magyar Narancs: 16 évesen, amikor nekivágtál, milyen filmeket képzeltél magadnak?

Fatih Akin: Akkoriban akció- és sci-fi történetek jártak a fejemben, végül is a szocializációmnak köszönhetően alakultak másként a dolgok.

MN: Egy trilógia második részénél jársz, aminek a szerelem, a halál és az ördög címet adtad. Mi lesz az ördöggel?

FA: Az ördögöt most írom, de nem tudom az lesz-e az a film, amit legközelebb forgatni fogok. Egyszerre, párhuzamosan több mindenen dolgozom, hogy melyik realizálódik előbb, az olyan, mint egy játékautomata: beleszórom a pénzem egyszerre többe is, és majd meglátjuk, melyik nyer. Még korán van ahhoz, hogy bármit mondjak róla.

MN: Hamburgban születtél, ott is nőttél fel, honnan vannak ennyire élénk és első kézből származó élményeid Törökországból?

FA: Főleg a nyári szünetekből. A szüleimnek sok rokona él Törökországban, és akkor még a nagymamám is élt. Minden nyarat és minden szünetet Törökországban töltöttem, egészen egyetemista koromig, rengeteg embert ismertem meg és később a filmjeim is sok emberrel hoztak össze.

MN: A filmjeidben egyre beljebb merészkedsz Törökországba, egyre többet mutatsz meg az országból, de eddig nem keverted bele a politikát, most miért?

FA: Jó ötletnek találtam, hogy a figuráimnak politikai öntudata is van, és hogy reflektálnak a politikára. Lehetett volna az is a történetben, hogy a lány egy bankot rabol, és azért kell elmenekülnie Törökországból, de romantikusabbnak találtam, hogy ezt politikai okokból teszi. A politika jó háttér volt arra, hogy párhuzamot vonjak Európa és Törökország közt. Charlotte, a német lány számomra a nyugati dekadenciát testesíti meg, van pénze, de mégsem tudja, hova, merre tart. Keresi önmagát, jógázik, elutazik Indiába, megteheti, hisz gazdag. Ez tipikusan nyugati jelenség, és a másik oldalon ott van a török lány, aki politikai aktivista, és el kell hagynia a hazáját, mert nem mondhatja ki nyíltan a véleményét, és nem az a véleménye, amit az állam elvár tőle. A politika által jobban meg tudtam mutatni, hogy hol tart Európa és hol tart Törökország.

MN: Az angol cím A mennyország peremén. Valahogy nem azonos...

FA: A másik oldalon az igazi. Csak angolul nem hangzik sehogy, és már volt is ilyen című film, nem is egy. A címnek kell hogy legyen identitása minden nyelven.

MN: A másik oldal akkor most Törökország vagy a halál?

FA: Elárulom: a halál.

MN: Sok olyan momentum van a filmben, amit csak a törökök érthetnek. Nem akartad ezeket elmagyarázni?

FA: Ha egy iráni filmet nézel, sem mindent értesz, annyira mások a szokásaik. Egy filmnek nem kell mindent megmagyaráznia. Ha mindent megmagyaráz, az már nekem globalizáció, akkor a film nem világnyelv. Ha elmagyarázod, az olyan, mintha idegenvezető lennél, a film pedig turisztikai attrakció.

MN: A másik oldalon kiesett az Oscar-előválogatásnál a legjobb külföldi filmek versenyében. Szomorú vagy miatta?

FA: Nem, mert utálok repülni, és amúgy sem nekem való az egész felhajtás. Örültem volna természetesen, de én kevésbé vagyok csalódott, mint a környezetem.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.