Magyarázza a halál! - Fatih Akin filmrendező

  • Szabó Ágnes
  • 2008. április 10.

Film

Németország helyben és világszerte legnézettebb filmkészítője. A Fallal szemben rendezőjének új filmjét megjelenésünk napjától játsszák a magyarországi mozik. A másik oldalon egy érzelmes utazás, mely a halálról és a megbocsátásról szól. A Hamburgban élő rendezővel telefonon beszéltünk.

Magyar Narancs: 16 évesen, amikor nekivágtál, milyen filmeket képzeltél magadnak?

Fatih Akin: Akkoriban akció- és sci-fi történetek jártak a fejemben, végül is a szocializációmnak köszönhetően alakultak másként a dolgok.

MN: Egy trilógia második részénél jársz, aminek a szerelem, a halál és az ördög címet adtad. Mi lesz az ördöggel?

FA: Az ördögöt most írom, de nem tudom az lesz-e az a film, amit legközelebb forgatni fogok. Egyszerre, párhuzamosan több mindenen dolgozom, hogy melyik realizálódik előbb, az olyan, mint egy játékautomata: beleszórom a pénzem egyszerre többe is, és majd meglátjuk, melyik nyer. Még korán van ahhoz, hogy bármit mondjak róla.

MN: Hamburgban születtél, ott is nőttél fel, honnan vannak ennyire élénk és első kézből származó élményeid Törökországból?

FA: Főleg a nyári szünetekből. A szüleimnek sok rokona él Törökországban, és akkor még a nagymamám is élt. Minden nyarat és minden szünetet Törökországban töltöttem, egészen egyetemista koromig, rengeteg embert ismertem meg és később a filmjeim is sok emberrel hoztak össze.

MN: A filmjeidben egyre beljebb merészkedsz Törökországba, egyre többet mutatsz meg az országból, de eddig nem keverted bele a politikát, most miért?

FA: Jó ötletnek találtam, hogy a figuráimnak politikai öntudata is van, és hogy reflektálnak a politikára. Lehetett volna az is a történetben, hogy a lány egy bankot rabol, és azért kell elmenekülnie Törökországból, de romantikusabbnak találtam, hogy ezt politikai okokból teszi. A politika jó háttér volt arra, hogy párhuzamot vonjak Európa és Törökország közt. Charlotte, a német lány számomra a nyugati dekadenciát testesíti meg, van pénze, de mégsem tudja, hova, merre tart. Keresi önmagát, jógázik, elutazik Indiába, megteheti, hisz gazdag. Ez tipikusan nyugati jelenség, és a másik oldalon ott van a török lány, aki politikai aktivista, és el kell hagynia a hazáját, mert nem mondhatja ki nyíltan a véleményét, és nem az a véleménye, amit az állam elvár tőle. A politika által jobban meg tudtam mutatni, hogy hol tart Európa és hol tart Törökország.

MN: Az angol cím A mennyország peremén. Valahogy nem azonos...

FA: A másik oldalon az igazi. Csak angolul nem hangzik sehogy, és már volt is ilyen című film, nem is egy. A címnek kell hogy legyen identitása minden nyelven.

MN: A másik oldal akkor most Törökország vagy a halál?

FA: Elárulom: a halál.

MN: Sok olyan momentum van a filmben, amit csak a törökök érthetnek. Nem akartad ezeket elmagyarázni?

FA: Ha egy iráni filmet nézel, sem mindent értesz, annyira mások a szokásaik. Egy filmnek nem kell mindent megmagyaráznia. Ha mindent megmagyaráz, az már nekem globalizáció, akkor a film nem világnyelv. Ha elmagyarázod, az olyan, mintha idegenvezető lennél, a film pedig turisztikai attrakció.

MN: A másik oldalon kiesett az Oscar-előválogatásnál a legjobb külföldi filmek versenyében. Szomorú vagy miatta?

FA: Nem, mert utálok repülni, és amúgy sem nekem való az egész felhajtás. Örültem volna természetesen, de én kevésbé vagyok csalódott, mint a környezetem.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.