Agatha Christie művei filmen

Miért utálta?

Film

Kenneth Branagh új filmje jó alkalmat teremt ahhoz, hogy áttekintsük a 100 éve töretlenül sikeres szerző és a filmesek, főleg Hollywood hosszú és rögös kapcsolatát, melyben még csak nem is ez a mostani próbálkozás jelenti a mélypontot. Mi okozta az ellenségeskedést és melyik adaptációkat érdemes megnézni?

2023-ban megjelent kötetében Lucy Worsley angol kutató foglalkozik kimerítően és izgalmasan a Christie körüli tényekkel, legendákkal és előítéletekkel. Ezek között kitér a regények és novellák filmes és színpadi adaptációira is.

Ironikus, hogy az utóbbi évtizedekben a világ Christie regényeiből tanulta, hogy mi is az angolos, milyen az angolság, s már az első filmverziók is a szerző nemzetiségét használták ki. Az 1920-as években a hollywoodi filmek túlsúlyának letörésére Nagy-Britanniában előírták, hogy milyen arányban kell hazai szerzőktől származó történetnek szerepelnie a mozikban. Ennek a kvótának a teljesítéséhez használták a krimiíró néhány korai munkáját. Vagy­is a szerzőisége ekkor még nem volt lényeg, ahogy ő sem fordított különösebb figyelmet az olyan korai adaptációkra, mint az 1928-as Találkozás Mr. Quinnel vagy a következő évben forgatott Titkos ellenfél. 

A tettes az MGM

A film ekkor még ismeretlen terep volt, a műfaj kezdetein a szerzői jogok tisztázása is inkább folyamatban volt, nem beszélhetünk kialakult gyakorlatról. (Ezt igyekeztek kihasználni például az 1922-es Nosferatu alkotói is, akik próbálták elkerülni, hogy jogdíjat kelljen fizetniük Bram Stoker özvegyének.) A század első felében a jog inkább csak a nyomában kullogott a modernizációnak, hasonlóan ahhoz, amit most az informatika és az online tér szabályozása kapcsán láthatunk. Nem meglepő tehát, hogy Agatha Christie ügyeit évtizedek óta intéző régimódi jogászok – Angliában és az Egyesült Államokban egyaránt – nem látták át pontosan a terepet, komolytalannak ítélték a műfajt, és olyan alkukat kötöttek, amelyek hosszú távon nem szolgálták ügyfelük érdekét. 

1960-ban az MGM érdeklődött Christie munkái iránt. Az egyik legnagyobb hollywoodi stúdió nem aprózta el: 40 történet megfilmesítési jogát akarták megszerezni, ehhez pedig bedobtak mindent. A producer és felesége személyesen látogatták meg az írónőt Angliában, hogy biztosítsák az üzletet, és a pletykák szerint óriási összeget fizettek a könyvekért. Agatha végül fenntartásokkal, de beadta a derekát. Hogy pontosan mit is adott el, azt csak a többedik film kapcsán kezdte kapiskálni. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.