Agatha Christie művei filmen

Miért utálta?

Film

Kenneth Branagh új filmje jó alkalmat teremt ahhoz, hogy áttekintsük a 100 éve töretlenül sikeres szerző és a filmesek, főleg Hollywood hosszú és rögös kapcsolatát, melyben még csak nem is ez a mostani próbálkozás jelenti a mélypontot. Mi okozta az ellenségeskedést és melyik adaptációkat érdemes megnézni?

2023-ban megjelent kötetében Lucy Worsley angol kutató foglalkozik kimerítően és izgalmasan a Christie körüli tényekkel, legendákkal és előítéletekkel. Ezek között kitér a regények és novellák filmes és színpadi adaptációira is.

Ironikus, hogy az utóbbi évtizedekben a világ Christie regényeiből tanulta, hogy mi is az angolos, milyen az angolság, s már az első filmverziók is a szerző nemzetiségét használták ki. Az 1920-as években a hollywoodi filmek túlsúlyának letörésére Nagy-Britanniában előírták, hogy milyen arányban kell hazai szerzőktől származó történetnek szerepelnie a mozikban. Ennek a kvótának a teljesítéséhez használták a krimiíró néhány korai munkáját. Vagy­is a szerzőisége ekkor még nem volt lényeg, ahogy ő sem fordított különösebb figyelmet az olyan korai adaptációkra, mint az 1928-as Találkozás Mr. Quinnel vagy a következő évben forgatott Titkos ellenfél. 

A tettes az MGM

A film ekkor még ismeretlen terep volt, a műfaj kezdetein a szerzői jogok tisztázása is inkább folyamatban volt, nem beszélhetünk kialakult gyakorlatról. (Ezt igyekeztek kihasználni például az 1922-es Nosferatu alkotói is, akik próbálták elkerülni, hogy jogdíjat kelljen fizetniük Bram Stoker özvegyének.) A század első felében a jog inkább csak a nyomában kullogott a modernizációnak, hasonlóan ahhoz, amit most az informatika és az online tér szabályozása kapcsán láthatunk. Nem meglepő tehát, hogy Agatha Christie ügyeit évtizedek óta intéző régimódi jogászok – Angliában és az Egyesült Államokban egyaránt – nem látták át pontosan a terepet, komolytalannak ítélték a műfajt, és olyan alkukat kötöttek, amelyek hosszú távon nem szolgálták ügyfelük érdekét. 

1960-ban az MGM érdeklődött Christie munkái iránt. Az egyik legnagyobb hollywoodi stúdió nem aprózta el: 40 történet megfilmesítési jogát akarták megszerezni, ehhez pedig bedobtak mindent. A producer és felesége személyesen látogatták meg az írónőt Angliában, hogy biztosítsák az üzletet, és a pletykák szerint óriási összeget fizettek a könyvekért. Agatha végül fenntartásokkal, de beadta a derekát. Hogy pontosan mit is adott el, azt csak a többedik film kapcsán kezdte kapiskálni. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”