Film

Míg a világvége el nem választ

  • 2012. szeptember 3.

Film

Amerikai filmekben megszokott dolog a Föld felé közelítő aszteroida, amelynek becsapódásától a hős megmenti - a pusztulásra amúgy megérett - bolygónkat. Lorene Scafaria rendező viszont nyilván ismer valakit, aki olvasott valamit Lars von Trier Melankólia c. filmjéről, s egészen rácsodálkozott a lehetőségre, hogy végül nem jön megmentő, viszont az elkerülhetetlen felé közelítő emberek mindenféle felismerésekre jutnak a Nagy Katasztrófa előtt.

Ahelyt filmre is álmodta e pazar ötletet, csak épp értékelhető forgatókönyvet nem írt, és valamirevaló gondolatot, de még hiteles színészt sem talált hozzá. Apokalipszis ide vagy oda, hőseinkkel ugyanaz történik, mint ami amerikai, valamilyen fogalomzavar következtében "romantikusnak" tekintett filmekben lenni szokott: a művészek párás szemmel helyzetgyakorlatokat adnak elő a "ki szereti jobban a másikat", valamint a "ki a jobb ember" témakörében. A középkorú férfit a kifejezéstelen arcú, egyetlen percig nézni is unalmas Steve Carell adja, az ifjú szépséget a természetes gesztusra véletlenül sem hajlandó, mindent agyongrimaszoló és -gesztikuláló Keira Knightley ripacskodja elénk (utóbbi filmjeit nézve megállapítható: a túljátszás immár alkotói eszköz nála). Az ő halál árnyékában esedékes egymásba szerelmesedésüket kéne elhinnünk, de a köztük lévő disszonancia csak még jobban aláhúzza az élet értelmére vonatkozó felismerésként a szeretet kifejezésének szükséges voltáról előadott közhelyek végtelen laposságát. A film tűzözönt ígér, de végül nyáltengerben süllyed el.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.