Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Műanyag trash (Cecil B. Demented)

  • - orosz -
  • 2001. július 5.

Film

Nehéz szabadulni az érzéstől, hogy John Waters számára a médium csupán kapóra jön a saját szórakoztatásához. A dramaturgia Watersnél sosem prioritás, első filmjeit akkor készítette, amikor film szakos csoporttársainak "ezredszerre kellett végignézni a
Nehéz szabadulni az érzéstől, hogy John Waters számára a médium csupán kapóra jön a saját szórakoztatásához. A dramaturgia Watersnél sosem prioritás, első filmjeit akkor készítette, amikor film szakos csoporttársainak "ezredszerre kellett végignézni a

Műanyag trash

Cecil B. DementedPatyomkin páncélost". A Warhol-párhuzam nemcsak a meghatározó underground gyökerek, hanem a hírnév mint visszatérő motívum miatt is eszünkbe juthat. Utóbbi két filmjében a híressé válás egyenesen a konfliktus forrásává lép elő, még ha a főszereplők pont egymással ellentétes utat járnak is be. Kuki (Edward Furlong) formatagadása miatt lesz sztárfotós, Honey Whitelock (Melanie Griffith) a legcikibb típusú hírességből lesz underground halálangyal - és így is sikeres. A Cecil B. Demented alapötlete - egy trashfilmes elrabol egy filmsztárt, és aztán különböző terrorakciókra kényszeríti a filmes establishment ellen - tagadhatatlanul watersi, de a megvalósítás zavaróan egyenetlen, túl sok a klisé, a trashfilmes megszállottságát pedig még Tim Burton is eredetibben ábrázolta az Ed Woodban. Melanie Griffith tehetsége viszont, amint a Sztárral szemben című filmben is bizonyította, önmaga paródiájának eljátszásában merül ki. Waters, ugyanúgy, mint Cecil B. Demented, szemmel láthatóan az ő brutális dekonstruálásában leli legfőbb örömét, és aki élvezni akarja a filmet, kénytelen osztozni vele ebben.

- orosz -

Forgalmazza a Best Hollywood

Előző cikk a rovatban "Minden egyszerre van" (Bérczes László rendező)
Következő cikk a rovatban "A zsáner én vagyok" (John Waters filmrendező)

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

Kritika

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Kritika

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

Kritika

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

Kritika

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Kritika

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

Kritika

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

Kritika

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Kritika

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

Kritika

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.