Na, jó, jöhetnének a cigányok is – Bármit csinálhatna a DunaDOCK a Cinefesten

Film

Betiltás és kínos magyarázkodás, ez volt az őszi CineFest előkampánya, amiből lehetőségeikhez képest megpróbáltak jól kijönni, ha igazán jól nem is sikerült. A vége beismerő vallomás és kimaxolt békejobb lett. De a DunaDOCK az idén így sem rendez programot Miskolcon.

Egy hete még nem kellett a CineFestnek a DunaDOCK programja, betiltották a cigány témájú filmeket. Mi is arról írtunk, hogy a DunaDOCK közleménye alapján a szervezők szerint nem volt helye magyarországi roma tematikának a fesztiválon, ám ezt később így-úgy próbálták szépíteni. Ment a mosakodás, közben a CineFest szervezőinek az is eszébe jutott, hogy különben sem áll meg semmilyen rasszista vádaskodás, hiszen amellett, hogy a filmfesztiválnak saját roma programja van, a DunaDOCK által vetíteni kívánt egyik dokumentumfilmet, Schiffer Pál Cséplő Gyuriját (amit itt is megnézhetnek) már 2011-ben vetítették a CineFesten. Hirtelen „minden idők egyik legjobb magyar dokumentumfilmje” lett a Cséplő Gyuriból – így írt róla a CineFest a Facebook-oldalán.

false

 

De nem kellett sok idő – addig is megjelent jó pár hazai és nemzetközi cikk a kínos esetről –, és a CineFest sokadik közleményében, augusztus 15-én arról adott hírt a fesztiváligazgató, Bíró Tibor nevében, hogy szánják-bánják a történteket, szeretnének békülni.

„Úgy gondoljuk, hogy a fesztivál ellen a különböző médiákban megjelent támadások éppen fő célunkat kérdőjelezik meg. A problémát és a konfliktust valószínűleg nem jól kezeltük és kommunikáltuk. Ezek után célunk a tisztázás és a dialógus, a felmerült probléma megoldása.
Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy felkérjük a DunaDOCK csapatát, hogy a személyes félreértéseket félretéve jöjjenek vissza, és az általuk választott akár eredeti vagy bármilyen szakmai programmal rendezzék meg a workshopjukat. A DunaDOCK csapata jelezte, hogy a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt idén már nem tudják megvalósítani tervezett programjukat. Mindkét fél jelezte, hogy nem zárkózik el egy lehetséges jövőbeli együttműködéstől.”

Lövésünk sincs, mi történhetett, lehet, hogy valaki őszintén megmondta a szervezőknek, hogy ez így tényleg nagyon gáz, sokkal többet ártottak a CineFest jó hírének ezzel az incidenssel, mintsem bármit is vetítettek volna. Hiszen ahogy legutolsó közleményükben szépen megfogalmazták, egészen más a küldetéstudatuk: „A fesztivál fennállása óta kizárólag művészeti szempontok alapján állítja össze a programját. A CineFest történetében soha fel nem merült, hogy bármilyen helyi vagy országos politikai befolyásolás szándéka érte volna a fesztivált, annak programjait. Mindig az a megfontolás és törekvés vezette a szervezőket, hogy az esemény megőrizze integritását, művészi és szakmai függetlenségét.
A fesztivál célja mindig a tolerancia alapelveinek a terjesztése volt, van és lesz. A Jameson CineFest fennállása óta nyitott minden egyes nációjú, vallású, illetve bőrszínű alkotó, illetve tematikájú műalkotás irányában.”

false

 

Talán túlzott óvatosság, politikai félsz vagy elhallgatott hatalmi nyomás, esetleg egyszerű emberi butaság,netalán szimpla félreértés vezetett a CineFest és a DunaDOCK közötti csörtéhez. Mindenesetre kár volt az erőfitogtatás – amellett, hogy nagy blamázs lett a vége –, kínos butaságot csinált a CineFest, amin a végkifejlet, a kényszerű békejobb éppen hogy segít valamit.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.