Na, jó, jöhetnének a cigányok is – Bármit csinálhatna a DunaDOCK a Cinefesten

Film

Betiltás és kínos magyarázkodás, ez volt az őszi CineFest előkampánya, amiből lehetőségeikhez képest megpróbáltak jól kijönni, ha igazán jól nem is sikerült. A vége beismerő vallomás és kimaxolt békejobb lett. De a DunaDOCK az idén így sem rendez programot Miskolcon.

Egy hete még nem kellett a CineFestnek a DunaDOCK programja, betiltották a cigány témájú filmeket. Mi is arról írtunk, hogy a DunaDOCK közleménye alapján a szervezők szerint nem volt helye magyarországi roma tematikának a fesztiválon, ám ezt később így-úgy próbálták szépíteni. Ment a mosakodás, közben a CineFest szervezőinek az is eszébe jutott, hogy különben sem áll meg semmilyen rasszista vádaskodás, hiszen amellett, hogy a filmfesztiválnak saját roma programja van, a DunaDOCK által vetíteni kívánt egyik dokumentumfilmet, Schiffer Pál Cséplő Gyuriját (amit itt is megnézhetnek) már 2011-ben vetítették a CineFesten. Hirtelen „minden idők egyik legjobb magyar dokumentumfilmje” lett a Cséplő Gyuriból – így írt róla a CineFest a Facebook-oldalán.

false

 

De nem kellett sok idő – addig is megjelent jó pár hazai és nemzetközi cikk a kínos esetről –, és a CineFest sokadik közleményében, augusztus 15-én arról adott hírt a fesztiváligazgató, Bíró Tibor nevében, hogy szánják-bánják a történteket, szeretnének békülni.

„Úgy gondoljuk, hogy a fesztivál ellen a különböző médiákban megjelent támadások éppen fő célunkat kérdőjelezik meg. A problémát és a konfliktust valószínűleg nem jól kezeltük és kommunikáltuk. Ezek után célunk a tisztázás és a dialógus, a felmerült probléma megoldása.
Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy felkérjük a DunaDOCK csapatát, hogy a személyes félreértéseket félretéve jöjjenek vissza, és az általuk választott akár eredeti vagy bármilyen szakmai programmal rendezzék meg a workshopjukat. A DunaDOCK csapata jelezte, hogy a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt idén már nem tudják megvalósítani tervezett programjukat. Mindkét fél jelezte, hogy nem zárkózik el egy lehetséges jövőbeli együttműködéstől.”

Lövésünk sincs, mi történhetett, lehet, hogy valaki őszintén megmondta a szervezőknek, hogy ez így tényleg nagyon gáz, sokkal többet ártottak a CineFest jó hírének ezzel az incidenssel, mintsem bármit is vetítettek volna. Hiszen ahogy legutolsó közleményükben szépen megfogalmazták, egészen más a küldetéstudatuk: „A fesztivál fennállása óta kizárólag művészeti szempontok alapján állítja össze a programját. A CineFest történetében soha fel nem merült, hogy bármilyen helyi vagy országos politikai befolyásolás szándéka érte volna a fesztivált, annak programjait. Mindig az a megfontolás és törekvés vezette a szervezőket, hogy az esemény megőrizze integritását, művészi és szakmai függetlenségét.
A fesztivál célja mindig a tolerancia alapelveinek a terjesztése volt, van és lesz. A Jameson CineFest fennállása óta nyitott minden egyes nációjú, vallású, illetve bőrszínű alkotó, illetve tematikájú műalkotás irányában.”

false

 

Talán túlzott óvatosság, politikai félsz vagy elhallgatott hatalmi nyomás, esetleg egyszerű emberi butaság,netalán szimpla félreértés vezetett a CineFest és a DunaDOCK közötti csörtéhez. Mindenesetre kár volt az erőfitogtatás – amellett, hogy nagy blamázs lett a vége –, kínos butaságot csinált a CineFest, amin a végkifejlet, a kényszerű békejobb éppen hogy segít valamit.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.