Film

Nagytudásúak

  • Szabó Ádám
  • 2014. május 17.

Film

Nem tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a Franciaország legtehetségtelenebb tanárainak és legrosszabb gimnáziumának találkozását elmesélő mozgókép valamiféle önéletrajzi ihletésből születhetett.

Szintén ott motoszkál a fejünkben, hogy itt bizony egy suta Éretlenek-parafrázist látunk: egy csapat mihaszna, de jóravaló kölyöknek kell megugrania az érettségi jelentette lécet az emberré válás útján. A hasonlóság azonban ezzel ki is merül: Claude Zizi egykori vígjátékát a poénok mellett a nosztalgia és a megannyi tévés ismétlés is megszépíti - Pierre-Francois Martin-Laval filmjébe azonban, reméljük, soha többet nem futunk bele.

A Nagytudásúak első 4 perce összefoglalja az egész mozi lényegét, és prezentál is minden későbbiekben előforduló geget - az összes szereplő hasra esik, s pár percben attribútumaikat is láthatjuk; az angoltanár idegbeteg és krétával dobálózik, a franciatanár dögös, ezért haspólóban flangál, a kémiatanár minden kotyvasztásából valami rossz sül ki, a töritanár pedig Napóleon-mániától űzött - de azért a forgatókönyv neki sorsolta a kötelező szerelmi szálat. A diákokról, akik elvileg a leggyengébben teljesítenek egész Franciaországban, semmi nem derül ki, a csoport száraz és unalmas, mint a harmadnapja mosatlan szivacs. Egy rendes magyar gimnáziumi osztályban a statisztikák szerint is akad legalább egy csínytevő vagy vicces diák, nem úgy, mint a Nagytudásúak minden életet nélkülöző tantermében.

Az alapvető mit, miért kérdésekre fittyet hányó forgatókönyv biztos, ami biztos alapon egy akciószállal is előrukkol a végén, de az sem segít senkin.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.