Film

Nagytudásúak

  • Szabó Ádám
  • 2014. május 17.

Film

Nem tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a Franciaország legtehetségtelenebb tanárainak és legrosszabb gimnáziumának találkozását elmesélő mozgókép valamiféle önéletrajzi ihletésből születhetett.

Szintén ott motoszkál a fejünkben, hogy itt bizony egy suta Éretlenek-parafrázist látunk: egy csapat mihaszna, de jóravaló kölyöknek kell megugrania az érettségi jelentette lécet az emberré válás útján. A hasonlóság azonban ezzel ki is merül: Claude Zizi egykori vígjátékát a poénok mellett a nosztalgia és a megannyi tévés ismétlés is megszépíti - Pierre-Francois Martin-Laval filmjébe azonban, reméljük, soha többet nem futunk bele.

A Nagytudásúak első 4 perce összefoglalja az egész mozi lényegét, és prezentál is minden későbbiekben előforduló geget - az összes szereplő hasra esik, s pár percben attribútumaikat is láthatjuk; az angoltanár idegbeteg és krétával dobálózik, a franciatanár dögös, ezért haspólóban flangál, a kémiatanár minden kotyvasztásából valami rossz sül ki, a töritanár pedig Napóleon-mániától űzött - de azért a forgatókönyv neki sorsolta a kötelező szerelmi szálat. A diákokról, akik elvileg a leggyengébben teljesítenek egész Franciaországban, semmi nem derül ki, a csoport száraz és unalmas, mint a harmadnapja mosatlan szivacs. Egy rendes magyar gimnáziumi osztályban a statisztikák szerint is akad legalább egy csínytevő vagy vicces diák, nem úgy, mint a Nagytudásúak minden életet nélkülöző tantermében.

Az alapvető mit, miért kérdésekre fittyet hányó forgatókönyv biztos, ami biztos alapon egy akciószállal is előrukkol a végén, de az sem segít senkin.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.