Film

Nagytudásúak

  • Szabó Ádám
  • 2014. május 17.

Film

Nem tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a Franciaország legtehetségtelenebb tanárainak és legrosszabb gimnáziumának találkozását elmesélő mozgókép valamiféle önéletrajzi ihletésből születhetett.

Szintén ott motoszkál a fejünkben, hogy itt bizony egy suta Éretlenek-parafrázist látunk: egy csapat mihaszna, de jóravaló kölyöknek kell megugrania az érettségi jelentette lécet az emberré válás útján. A hasonlóság azonban ezzel ki is merül: Claude Zizi egykori vígjátékát a poénok mellett a nosztalgia és a megannyi tévés ismétlés is megszépíti - Pierre-Francois Martin-Laval filmjébe azonban, reméljük, soha többet nem futunk bele.

A Nagytudásúak első 4 perce összefoglalja az egész mozi lényegét, és prezentál is minden későbbiekben előforduló geget - az összes szereplő hasra esik, s pár percben attribútumaikat is láthatjuk; az angoltanár idegbeteg és krétával dobálózik, a franciatanár dögös, ezért haspólóban flangál, a kémiatanár minden kotyvasztásából valami rossz sül ki, a töritanár pedig Napóleon-mániától űzött - de azért a forgatókönyv neki sorsolta a kötelező szerelmi szálat. A diákokról, akik elvileg a leggyengébben teljesítenek egész Franciaországban, semmi nem derül ki, a csoport száraz és unalmas, mint a harmadnapja mosatlan szivacs. Egy rendes magyar gimnáziumi osztályban a statisztikák szerint is akad legalább egy csínytevő vagy vicces diák, nem úgy, mint a Nagytudásúak minden életet nélkülöző tantermében.

Az alapvető mit, miért kérdésekre fittyet hányó forgatókönyv biztos, ami biztos alapon egy akciószállal is előrukkol a végén, de az sem segít senkin.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.