Film

Nekem Budapest

Film

A várostematikus szkeccsfilmről - ha az szándékai szerint személyes reflexiók sora lenne - nyilván a Paris, je t'aime és a New York, I Love You jut eszünkbe. Az Enyedi-Máthé-osztály végzős rendezői azonban sokkal szabadabban kezelték tárgyukat, nem imázsfilmet vettek fel.

A nyolc rövidfilm különböző mértékben kapcsolódik a városhoz, Ferenczik Áron jól komponált története például egy hortobágyi fiú "fölkerülésének" történetét foglalja össze egyetlen döntő kérdésben: miért vannak olyan messze a székek egymástól a Margit hídi HÉV-megállóban. Kárpáti György Mór egy hazatérő építészről és a zöld kontra új épület dilemmáról mesél - van benne egy kép, amiért megérte. Egy félreértésen alapuló haláleset, hangosan és visszataszítóan ábrázolva, ez Pluhár Attila filmje; hasonlókat - vér nélkül - úton-útfélen tapasztalunk. S akad egy furcsa édes hármas is, amit Kapronczai Erika, Csuja László és Muhi András Pires valósít meg, mondom, furcsán.

Csupán két igazi rövidfilm keveredett e nagyvárosi ötletdzsungelbe: Szeiler Péter és Reisz Gábor munkái a maguk módján még ötletesek is - bár eredetiséggel aligha vádolhatók -; van feszültség, kérdésekkel teli a cselekmény, jó a szereplőválasztás, s úgy csinálták meg őket, ahogy kell.

Bálint Dániel ellenben megmutatja, milyen is rendezni - hát, nem lehet olyan vicces. Szimler Bálint pedig rendesen csalódást okoz a földrajzórai felelésével.

A Budapest különböző arcait villanások vagy hosszabb képek, érzések és gesztusok útján bemutató nyolc szkeccs nyolc tanuló vizsgafilmje, és semmi plusz.

Forgalmazza a CirkoŢlm. (Interjú az alkotókkal az online felületünkön olvasható.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.