Film

Nekem Budapest

Film

A várostematikus szkeccsfilmről - ha az szándékai szerint személyes reflexiók sora lenne - nyilván a Paris, je t'aime és a New York, I Love You jut eszünkbe. Az Enyedi-Máthé-osztály végzős rendezői azonban sokkal szabadabban kezelték tárgyukat, nem imázsfilmet vettek fel.

A nyolc rövidfilm különböző mértékben kapcsolódik a városhoz, Ferenczik Áron jól komponált története például egy hortobágyi fiú "fölkerülésének" történetét foglalja össze egyetlen döntő kérdésben: miért vannak olyan messze a székek egymástól a Margit hídi HÉV-megállóban. Kárpáti György Mór egy hazatérő építészről és a zöld kontra új épület dilemmáról mesél - van benne egy kép, amiért megérte. Egy félreértésen alapuló haláleset, hangosan és visszataszítóan ábrázolva, ez Pluhár Attila filmje; hasonlókat - vér nélkül - úton-útfélen tapasztalunk. S akad egy furcsa édes hármas is, amit Kapronczai Erika, Csuja László és Muhi András Pires valósít meg, mondom, furcsán.

Csupán két igazi rövidfilm keveredett e nagyvárosi ötletdzsungelbe: Szeiler Péter és Reisz Gábor munkái a maguk módján még ötletesek is - bár eredetiséggel aligha vádolhatók -; van feszültség, kérdésekkel teli a cselekmény, jó a szereplőválasztás, s úgy csinálták meg őket, ahogy kell.

Bálint Dániel ellenben megmutatja, milyen is rendezni - hát, nem lehet olyan vicces. Szimler Bálint pedig rendesen csalódást okoz a földrajzórai felelésével.

A Budapest különböző arcait villanások vagy hosszabb képek, érzések és gesztusok útján bemutató nyolc szkeccs nyolc tanuló vizsgafilmje, és semmi plusz.

Forgalmazza a CirkoŢlm. (Interjú az alkotókkal az online felületünkön olvasható.)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.