Film

Nekem Budapest

Film

A várostematikus szkeccsfilmről - ha az szándékai szerint személyes reflexiók sora lenne - nyilván a Paris, je t'aime és a New York, I Love You jut eszünkbe. Az Enyedi-Máthé-osztály végzős rendezői azonban sokkal szabadabban kezelték tárgyukat, nem imázsfilmet vettek fel.

A nyolc rövidfilm különböző mértékben kapcsolódik a városhoz, Ferenczik Áron jól komponált története például egy hortobágyi fiú "fölkerülésének" történetét foglalja össze egyetlen döntő kérdésben: miért vannak olyan messze a székek egymástól a Margit hídi HÉV-megállóban. Kárpáti György Mór egy hazatérő építészről és a zöld kontra új épület dilemmáról mesél - van benne egy kép, amiért megérte. Egy félreértésen alapuló haláleset, hangosan és visszataszítóan ábrázolva, ez Pluhár Attila filmje; hasonlókat - vér nélkül - úton-útfélen tapasztalunk. S akad egy furcsa édes hármas is, amit Kapronczai Erika, Csuja László és Muhi András Pires valósít meg, mondom, furcsán.

Csupán két igazi rövidfilm keveredett e nagyvárosi ötletdzsungelbe: Szeiler Péter és Reisz Gábor munkái a maguk módján még ötletesek is - bár eredetiséggel aligha vádolhatók -; van feszültség, kérdésekkel teli a cselekmény, jó a szereplőválasztás, s úgy csinálták meg őket, ahogy kell.

Bálint Dániel ellenben megmutatja, milyen is rendezni - hát, nem lehet olyan vicces. Szimler Bálint pedig rendesen csalódást okoz a földrajzórai felelésével.

A Budapest különböző arcait villanások vagy hosszabb képek, érzések és gesztusok útján bemutató nyolc szkeccs nyolc tanuló vizsgafilmje, és semmi plusz.

Forgalmazza a CirkoŢlm. (Interjú az alkotókkal az online felületünkön olvasható.)

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.