Magyar Narancs: Több mint tízéves produceri tapasztalat áll mögötted, 50-nél több lemezed jelent meg világszerte, most pedig iskolaigazgató lettél.
Deák Ambrus: Ha lehet, nem írom oda sehova, hogy iskolaigazgató. Barátok részéről persze megvan: dékán uraznak mostanában. A felelősséget ott érzem, hogy tudom, ha nem csinálok meg valamit holnap, akkor nemcsak magammal, de azzal a 20 emberrel is kiszúrok, akikkel az első osztály indul márciusban.
MN: Ezek szerint nem panaszkodhattok a jelentkezők számára.
DA: Amikor elterjedt a híre, hogy indul az ImPro School, a környezetünkben levők rögtön felkapták a fejüket a lehetőségre, de szeretnénk elérni azokat is, akik fiatalabbak, és még nem ismerik a kulcsfigurákat. A mostaniak nagy része dj-ként vagy szervezőként már szerzett tapasztalatokat a szakmában, és nagy örömünkre két lány is beiratkozott: Palotai Zsolt lánya és DJ Mira, aki most éppen Thaiföldön turnézik. Minden jel arra mutat, hogy erős növekedési potenciál van az iskolában - remélem, nehéz lesz elkerülni ennek a kurzusnak egy emeltebb szintjét vagy hoszszabbítását, sőt talán bővülünk odáig, hogy lesz fotós, videós, média jellegű oktatásunk is.
MN: Magyarországon nincs hagyománya az elektronikus zenei produceri képzésnek. Dj-suli, hangmérnöki tanfolyam viszont van. Miben vagytok ti mások?
DA: Elsősorban abban, hogy mi nem dj- vagy hangmérnöki tanfolyam vagyunk. Mikor öt évvel ezelőtt kimentem Angliába, úgy éreztem, a klasszikus zeneszerzés számomra nagyobb kihívás lenne, mint az elektronikus zeneírás, ezért azt terveztem, hogy abból szerzek diplomát a neves London College of Music and Media hároméves kurzusán. De nem vettek fel, viszont meggyőztek, hogy járjak hozzájuk Music Technology szakra. Alig bírtam elmondani az itthoniaknak, mit és hogyan tanulok, úgy éreztem, magyar fejjel egyszerűen nem lehet megérteni, ezt látni kell. Egy rendkívül teljesítményalapú és gyakorlati jellegű oktatást kell elképzelni, amelyben a hangsúly a tárgyak demonstratív előadásán van. Állandóan kreativitásra késztettek, arra voltak kíváncsiak, mi az, amit a diák érdekesnek tart, és így váltunk igazán érdekeltté a munkáinkban. Iszonyú hajtás volt, még úgy is, hogy a legtöbb diákkal ellentétben többéves produceri múlt állt mögöttem. De talán pont emiatt tudtam koncentrálni az oktatási technikákra, igyekeztem kívülről vizsgálni a rendszert. Nem gondoltam, hogy egyszer hazajövök, de tudtam, ha mégis, akkor ezt a tudást hazahozom.
MN: Az iskola tehát egyfajta adaptáció?
DA: Tény, hogy erősen inspirált a képzés, de négy hónap nem lehet egyenlő három évvel. Hosszú folyamat volt, amíg összeállítottam a tananyagot, osztottam-szoroztam, mit és hogyan lehet átadni ennyi idő alatt. Arra gondoltam, hogy mintegy felmérésként eleinte egyesével tanítok majd embereket, és csak a tervezés során lett világos, hogy egy összetettebb iskola felé tartok. Amikor összeállt az oktatási modul, csak akkor kezdtem keresni, kik is tanítsanak.
MN: Hogyan döntöttél a tanári gárdáról?
DA: Biztosan lehetne más a konfiguráció, és bizonyára bővül még a csapat, de a legtöbb oktatónk megkerülhetetlen tekintély a szakmában, akik felrakták hazánkat az elektronikus zenei világtérképre. A tantárgyakon keresztül jutottam el mindenkihez, olyanokat kerestem, akik komoly eredményeket tudnak felmutatni az adott területen. Mangóról (Jávor Márk) tudtam, hogy zenéi nagy részét MIDI alapon írja, ezért ezt a tárgyat ő oktatja, míg Kevin (Fodor Attila) a samplingben erősebb, Anorganik (Deutsch Gábor) pedig a mixingben és a masteringben, azaz a hangok egymáshoz való viszonyának beállításában a legprofibb. Kiegészítésként, és hogy különböző aspektusokat lássanak a nebulók, két producer még eszembe jutott: Andro (Baki Gábor), aki progresszív house-ban alkot és Chris.su (Kovács Krisztián), aki drum and bassben ért el nemzetközi sikereket. A produktum elkészítésének gyakorlati terepeit megelőzi a zeneépítés esszenciájáról szóló, picit elméletibb, ezekre felkészítő tantárgy, a Sound (ezt oktatja Deák Ambrus - a szerk.), míg lezárásként beépítettünk egy jó nagy anyagot, ahol a hazai szcéna színe-java - Palotai Zsolt, Fejér Balázs/Naga, Zságer Balázs/Zagar és Prieger Zsolt az Anima Sound Systemből - meséli majd el, mi szükséges a tárgyi tudáson túl a szakmában való érvényesüléshez, hogyan működik a zeneipar a szerződésektől a jogdíjakon át a közönség kiszolgálásáig. A diákoknak rendszeresen vizsgamunkát kell készíteniük, aminek a szabályok szerint alkotott hanganyag mellett egy vetített prezentációval és esszével is ki kell egészülnie. Saját tapasztalatból tudom, mennyire kemény meló összerakni egy ilyen produkciót. Másfelől minden kiadó örül, ha potenciálisan szerződtethető művészbe botlik, tehát több szempontból is érdekünk, hogy sikeres producereket faragjunk. Ha egy adott diák teljesítménye nemzetközi színvonalon van, de nem áll összhangban a kiadónk profiljával, beajánljuk másokhoz.
MN: Az összes tantárgy neve angolul van.
DA: Ebben a szakmában szinte lehetetlen érvényesülni angoltudás nélkül, hiszen már a programok (Abletone Live, Steinberg Cubase, Apple Logic és a többi) sem elérhetőek magyar nyelven. Megeshet, hogy a nemzetközi kiadók szóba sem állnak veled, ha nem megfelelő az angolod. Nem azért, mert műveletlennek tartanak, hanem mert félnek, hogy nem fogjátok egymást megérteni.
MN: Meg lehet élni a producerkedésből?
DA: Ritka az olyan, aki csak zeneírásból él meg, a legtöbben live acteznek, kiadót irányítanak vagy egyéb zenei munkákat vállalnak mellette. Így van ez velem is, sőt egy ideje angolt is tanítok.
MN: Amikor zenét írsz, mennyire veszed figyelembe, hogy piacképes legyen?
DA: Mivel alkalmazott zenéről van szó, nagyon. Rengeteg megkötés van ebben a műfajban, lehet bármennyire jó vagy ötletes egy szám, ha nem tudják felkeverni a dj-k, akkor nem lesz annyira ismert. Kezdetben ambientet csináltam, ami nagyon kézre állt, és pont ezért piszkált a tánczene, hogy megfejtsem azokat a kódokat, amik megmozgatják az embereket a tánctéren. Az alkotói folyamatban az ember végig a felhasználás pillanatába próbál belehelyezkedni: fontosnak tartom, hogy a zenei producer el tudja érni a közönségét, és ne művészkedje el annyira a dolgot, hogy azt már csak ő értse.
MN: Eszerint nem tartod magad undergroundnak.
DA: Sokszor éreztem, hogy ez a közeg túlságosan zárt, soha nem akartam magam behatárolni sehová. 2002-ben, amikor a Romeo című számom 2. helyen végzett a Breakspoll Music Awardson (a breakbeat szcéna legjelentősebb díjkiosztója - a szerk.), egy olyan légkörbe csöppentem, amit itthon soha nem tapasztaltam. A Fabricban (London egyik legnépszerűbb klubja - a szerk.) derült ki számomra, hogy amit addig undergroundnak hittem, az valójában a profizmus hiánya volt, és hogy létezhet ugyanolyan profi underground, mint bármilyen más stílusú rendezvény. Ez az, amit próbálunk most itthon megvalósítani, hogy a zenei producerség a köztudatban elismert szakma legyen.
Hangterjedésből ötös
Az ImPro School (www.improschool.com) a felnőttképzésben hivatalosan regisztrált intézmény, képzési programja modulszerkezetű. A tantárgyak a következők: Sound: a hangterjedés alapjait és a körülöttünk levő hangok főbb tulajdonságait ismerteti. Recording: a felvételtechnikát tanítja, stúdióban oktatják. MIDI: különböző zenei eszközök közti kommunikáció. Sampling: a mintavételezés eljárása: milyen formátumban, milyen eszközre veszi fel az ember a hangokat. Mixing: keverés, a hangok egymáshoz való viszonya. Mastering: az elkészült zeneművek élvezhetőségének tökéletesítésével foglalkozik. Final Project: összefoglalja a tanultakat, elkészül a komplett zeneszám. Music Industry: a képzéstől különálló zárótárgy, mely ismerteti, hogy mi szükséges a tárgyi tudáson túl az érvényesüléshez.
