Szemrevaló

„Nincs félelem”

Maren Eggert színész

Film

Almának, a berlini értelmiséginek együtt kell élnie Tommal, a humanoid robottal – a kísérlet olyan jól sikerül, hogy a németek az Én vagyok a te embered című filmet indítják az idei Oscar-versenyben (a magyar nézők a Szemrevaló filmfesztiválon láthatják először). A szerepről és a hozzákapcsolódó dolgokról beszélgettünk a Deutsches Theater művészével.

Magyar Narancs: Tom robot létére Rilkét is tökéletesen szaval. Nem tart attól, hogy hamarosan a robotok jobban szavalják a klasszikusokat, mint a hús-vér színészek?

Maren Eggert: Remélem, nem. Nem szeretnék munkanélkülivé válni. Ha mégis bekövetkezne, amiben nem hiszek, az nagyon rossz lenne nekünk, színészeknek.

MN: Ön szaval?

ME: Szeretek szavalni, Heinét például. Hallhat is egy Heine-lemezen. Szeretem a versekkel való munkát, elmerülni a szövegben, ráhangolódni a ritmusára, addig dolgozni rajta, amíg meg nem nyílik a világa. Schillertől Az örömhöz szép kihívás volt, hiszen mindenkinek Beethoven zenéje ugrik be, nekem is. Folyton a jól ismert dallamok jártak a fejemben, miközben nekem csak szavalnom kellett, zene nélkül.

MN: A robotot alakító Dan Stevens a brit színpadokon kezdte, ön Berlinben játszik. Nagyon más iskola a kettő?

ME: Épp ellenkezőleg, a színházi munkáinkban találtuk meg a legtöbb közös pontot. Főleg Shakespeare-ben. Az a fajta filmkészítői közeg azonban, amihez Dan szokott Amerikában, nagyon más, mint a mienk.

MN: Épp egy amerikai regény, A szabadság útjai színpadi adaptációjában játszik. Richard Yates regényéből film is készült, Kate Winslet játszotta azt a szerepet, amit most ön a színpadon. Ez mennyire befolyásolta?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.