Film

Női szervek

  • 2013. augusztus 4.

Film

Nem anatómiai ismeretterjesztés, nem pornó, csak megint egy rossz magyar címmel megvert, feledhető akció-vígjáték. Legfőbb humorforrását részben a női nyomozópáros jófej bemondásai szolgáltatják (Sandra Bullock karót nyelt, nagyképű szövetségi ügynököt alakít, Melissa McCarthy érdes modorú és nehéz életű városi rendőrnőt, akiket - látványosan eltérő hátterük ellenére, vagy inkább épp azért - egy csapattá csiszol a gaz drogbáró elleni elszánt küzdelem), részben pedig egy (anatómiai értelemben) távolról sem női szerv: az elibük kerülő férfinépség töke.

Hol fegyvert fognak rá, hol el is sütik, hol meg csak úgy emlegetik, roppant részletességgel körülírva, mert a lényeg, hogy (átvitt értelemben) valójában csak nekik, a lenézett női nyomozóknak van olyan.

A film pontosan tükrözi azt a trendet, amely szerint a nők egyenrangúságát leginkább az igazolja, ha bizonyságát adják annak, hogy ők bizony, megszabadulván holmi idejétmúlt társadalmi konvencióktól, túltesznek a bunkó, durva, trágár, tahó, erőszakos férfiakon. Egyetlen baj van csak ezzel a filmmel: hogy miben is tesznek túl? Hát bunkóságban, durvaságban, trágárságban stb. Egy átvitt értelemben dupla fenekű vígjátékban talán ezen a nemi egyenrangúságot primitíven félremagyarázó igyekezeten is lehetne viccelni, ez azonban egy anatómiai értelemben dupla fenekű komédiácska - a megszokott szexista, hiába, hogy nők által elővezetett, mert mégis macsó poénokkal.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.