Film

Női szervek

  • 2013. augusztus 4.

Film

Nem anatómiai ismeretterjesztés, nem pornó, csak megint egy rossz magyar címmel megvert, feledhető akció-vígjáték. Legfőbb humorforrását részben a női nyomozópáros jófej bemondásai szolgáltatják (Sandra Bullock karót nyelt, nagyképű szövetségi ügynököt alakít, Melissa McCarthy érdes modorú és nehéz életű városi rendőrnőt, akiket - látványosan eltérő hátterük ellenére, vagy inkább épp azért - egy csapattá csiszol a gaz drogbáró elleni elszánt küzdelem), részben pedig egy (anatómiai értelemben) távolról sem női szerv: az elibük kerülő férfinépség töke.

Hol fegyvert fognak rá, hol el is sütik, hol meg csak úgy emlegetik, roppant részletességgel körülírva, mert a lényeg, hogy (átvitt értelemben) valójában csak nekik, a lenézett női nyomozóknak van olyan.

A film pontosan tükrözi azt a trendet, amely szerint a nők egyenrangúságát leginkább az igazolja, ha bizonyságát adják annak, hogy ők bizony, megszabadulván holmi idejétmúlt társadalmi konvencióktól, túltesznek a bunkó, durva, trágár, tahó, erőszakos férfiakon. Egyetlen baj van csak ezzel a filmmel: hogy miben is tesznek túl? Hát bunkóságban, durvaságban, trágárságban stb. Egy átvitt értelemben dupla fenekű vígjátékban talán ezen a nemi egyenrangúságot primitíven félremagyarázó igyekezeten is lehetne viccelni, ez azonban egy anatómiai értelemben dupla fenekű komédiácska - a megszokott szexista, hiába, hogy nők által elővezetett, mert mégis macsó poénokkal.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.