Interjú

„Ők a hősök”

Bakony Alexa filmrendező

Film

Tobi 16 éves, lánynak született, de nemrég coming outolt transz­nemű férfiként. Az ő identitáskereséséről, nemváltásának praktikus, fizikai, jogi és lelki döntéseiről szól az elsőfilmes rendező dokumentumfilmje. A film készítéséről és persze a kormány vonatkozó mesterkedéseiről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hogy ismerkedtél meg Tobival?

Bakony Alexa: Kiderült egy barátomról, hogy transznemű, és rajta keresztül. Elkezdett a téma érdekelni. 2016 nyarán, mikor elutaztam Tobihoz és a családjához, nagyon jól, otthonosan éreztem magam náluk. Akkor találkoztunk először személyesen, előtte sokat cseteltünk, a beszélgetés során azt éreztem, találkoznak az elképzeléseink. Szerettek volna a történetükről hírt adni, de nem szenzációhajhász formában, én meg egy több évig forgatott dokumentumfilmet akartam készíteni, olyat, ami a mélyére megy az identitáskeresésnek, betekintést enged a család életébe, úgy, ahogy csak kevésszer látható LMBTQ-téma.

MN: Miért gondoltad azt, hogy a történetüket másoknak is ismerniük kell?

BA: A legtöbb ezzel a témával foglalkozó film általában olyan narratívát mutat be, amikor kirekesztő a család vagy a közeg, és az a bizonyos LMBTQ-ember megpróbálja visszanyerni azoknak a szeretetét, akik hátat fordítottak neki. Tobi esetében viszont egy elfogadó családról van szó. Azt szerettem volna megmutatni, hogy még így is mennyire nehéz a hozzá hasonló identitáskereső embereknek. De az is tetszett, ahogy a szülők, Éva és Zoltán kezelik a helyzetet, azt éreztem, hogy emiatt is közel lehet hozni a történetüket sok emberhez. Éva alakja nagyon sokat hozzá tud adni az általános megértéshez, mert ő azokat a kérdéseket teszi föl, amelyeket bármelyik laikus vagy kívülálló szeretne föltenni, mondjuk akár Tobinak is. Csak ő megteheti, rá nem lehet haragudni, hiszen ő az anya, érdekli, mi történik a gyerekével, kíváncsi, de a legjobb szándék vezérli.

MN: Van vagy volt edukációs célod a filmmel?

BA: Valamennyi volt bennem, de nem úgy, hogy akkor a filmet megnézve derüljön ki az embe­rek számára, mi az, hogy non-binary vagy pánromantikus. Azt akartam, hogy hangozzanak el információk hétköznapi szituációkban. A film készítésének elején nem lehetett tudni, hogy alakul Tobi élete, hogy miken megy keresztül, rögtön megtalálja-e önmagát, hogy ki ő, vagy rögösebb lesz az útja. Abból, ahogy alakult az élete, lehet, hogy az emberek jobban megértik a vívódásait, hogy nem is olyan egyszerű az önmeghatározás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?