Interjú

„Ők a hősök”

Bakony Alexa filmrendező

Film

Tobi 16 éves, lánynak született, de nemrég coming outolt transz­nemű férfiként. Az ő identitáskereséséről, nemváltásának praktikus, fizikai, jogi és lelki döntéseiről szól az elsőfilmes rendező dokumentumfilmje. A film készítéséről és persze a kormány vonatkozó mesterkedéseiről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hogy ismerkedtél meg Tobival?

Bakony Alexa: Kiderült egy barátomról, hogy transznemű, és rajta keresztül. Elkezdett a téma érdekelni. 2016 nyarán, mikor elutaztam Tobihoz és a családjához, nagyon jól, otthonosan éreztem magam náluk. Akkor találkoztunk először személyesen, előtte sokat cseteltünk, a beszélgetés során azt éreztem, találkoznak az elképzeléseink. Szerettek volna a történetükről hírt adni, de nem szenzációhajhász formában, én meg egy több évig forgatott dokumentumfilmet akartam készíteni, olyat, ami a mélyére megy az identitáskeresésnek, betekintést enged a család életébe, úgy, ahogy csak kevésszer látható LMBTQ-téma.

MN: Miért gondoltad azt, hogy a történetüket másoknak is ismerniük kell?

BA: A legtöbb ezzel a témával foglalkozó film általában olyan narratívát mutat be, amikor kirekesztő a család vagy a közeg, és az a bizonyos LMBTQ-ember megpróbálja visszanyerni azoknak a szeretetét, akik hátat fordítottak neki. Tobi esetében viszont egy elfogadó családról van szó. Azt szerettem volna megmutatni, hogy még így is mennyire nehéz a hozzá hasonló identitáskereső embereknek. De az is tetszett, ahogy a szülők, Éva és Zoltán kezelik a helyzetet, azt éreztem, hogy emiatt is közel lehet hozni a történetüket sok emberhez. Éva alakja nagyon sokat hozzá tud adni az általános megértéshez, mert ő azokat a kérdéseket teszi föl, amelyeket bármelyik laikus vagy kívülálló szeretne föltenni, mondjuk akár Tobinak is. Csak ő megteheti, rá nem lehet haragudni, hiszen ő az anya, érdekli, mi történik a gyerekével, kíváncsi, de a legjobb szándék vezérli.

MN: Van vagy volt edukációs célod a filmmel?

BA: Valamennyi volt bennem, de nem úgy, hogy akkor a filmet megnézve derüljön ki az embe­rek számára, mi az, hogy non-binary vagy pánromantikus. Azt akartam, hogy hangozzanak el információk hétköznapi szituációkban. A film készítésének elején nem lehetett tudni, hogy alakul Tobi élete, hogy miken megy keresztül, rögtön megtalálja-e önmagát, hogy ki ő, vagy rögösebb lesz az útja. Abból, ahogy alakult az élete, lehet, hogy az emberek jobban megértik a vívódásait, hogy nem is olyan egyszerű az önmeghatározás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.