Interjú

„Ők a hősök”

Bakony Alexa filmrendező

Film

Tobi 16 éves, lánynak született, de nemrég coming outolt transz­nemű férfiként. Az ő identitáskereséséről, nemváltásának praktikus, fizikai, jogi és lelki döntéseiről szól az elsőfilmes rendező dokumentumfilmje. A film készítéséről és persze a kormány vonatkozó mesterkedéseiről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Hogy ismerkedtél meg Tobival?

Bakony Alexa: Kiderült egy barátomról, hogy transznemű, és rajta keresztül. Elkezdett a téma érdekelni. 2016 nyarán, mikor elutaztam Tobihoz és a családjához, nagyon jól, otthonosan éreztem magam náluk. Akkor találkoztunk először személyesen, előtte sokat cseteltünk, a beszélgetés során azt éreztem, találkoznak az elképzeléseink. Szerettek volna a történetükről hírt adni, de nem szenzációhajhász formában, én meg egy több évig forgatott dokumentumfilmet akartam készíteni, olyat, ami a mélyére megy az identitáskeresésnek, betekintést enged a család életébe, úgy, ahogy csak kevésszer látható LMBTQ-téma.

MN: Miért gondoltad azt, hogy a történetüket másoknak is ismerniük kell?

BA: A legtöbb ezzel a témával foglalkozó film általában olyan narratívát mutat be, amikor kirekesztő a család vagy a közeg, és az a bizonyos LMBTQ-ember megpróbálja visszanyerni azoknak a szeretetét, akik hátat fordítottak neki. Tobi esetében viszont egy elfogadó családról van szó. Azt szerettem volna megmutatni, hogy még így is mennyire nehéz a hozzá hasonló identitáskereső embereknek. De az is tetszett, ahogy a szülők, Éva és Zoltán kezelik a helyzetet, azt éreztem, hogy emiatt is közel lehet hozni a történetüket sok emberhez. Éva alakja nagyon sokat hozzá tud adni az általános megértéshez, mert ő azokat a kérdéseket teszi föl, amelyeket bármelyik laikus vagy kívülálló szeretne föltenni, mondjuk akár Tobinak is. Csak ő megteheti, rá nem lehet haragudni, hiszen ő az anya, érdekli, mi történik a gyerekével, kíváncsi, de a legjobb szándék vezérli.

MN: Van vagy volt edukációs célod a filmmel?

BA: Valamennyi volt bennem, de nem úgy, hogy akkor a filmet megnézve derüljön ki az embe­rek számára, mi az, hogy non-binary vagy pánromantikus. Azt akartam, hogy hangozzanak el információk hétköznapi szituációkban. A film készítésének elején nem lehetett tudni, hogy alakul Tobi élete, hogy miken megy keresztül, rögtön megtalálja-e önmagát, hogy ki ő, vagy rögösebb lesz az útja. Abból, ahogy alakult az élete, lehet, hogy az emberek jobban megértik a vívódásait, hogy nem is olyan egyszerű az önmeghatározás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.