Film

Önkívület

  • - kg -
  • 2015. augusztus 30.

Film

Ben Kingsley, aki volt már minden, talán csak papucs orrán pamutbojt nem, úgy fest, mintha még mindig a Perzsia hercege főgonoszát adná, pedig az a mese már rég lefutott. Barátunk, Ben most épp New York ingatlanbáróját alakítja, akinek előszobájában annyi az arany, hogy attól a posztkomcsi diktátorok kedvenc WC-aranyozójának is tátva maradna valamije. Ám enyhet az arany sem adhat, hősünk haldoklik ugyanis, de mert még élne egy emberöltőt, és ki tud pen­getni néhány százmilliót, új testet vásárol, amibe a tudatát átültetik. Megy minden, mint a karikacsapás, Kingsley belseje Ryan Reynolds külsejében talál magára, és hogy ezzel is megvolnánk, két irány kínálja magát: jöhetne valami vicces blődség is egy hirtelen s bátor hangulatváltás után, vagy marad a már megkezdett komorság, és rohamos elthrilleresedésnek lehetünk tanúi. Egy hamarosan előkerülő lángszóró és Reynolds összevérzett inge semmi kétséget nem hagy afelől, hogy nevetni itt legfeljebb az nevethet, aki képes maga elé képzelni azt a sze­rep­osztó meetinget, ahol a Kingsley–Reynolds párosítás először felmerült. Robert Altman pati­nás Hollywood-szatírája, A játékos tele volt ilyen jelenetekkel, de ne térjünk el a véres ingtől: viselője azzal a három arckifejezéssel (csodálkozás+elszántság+ellágyulás) csinálja végig a filmet, amit a jeles színésztől megszokhattunk, de ettől még az Önkívület akár az év akció-thriller-sci-fije is lehetne. Hogy nem az lesz, az főleg egy halálos betegségből felgyógyult cuki kislány és nehéz­ életű édesanyja szűnni nem akaró, együttes gügyögésének köszönhető.

A Freeman Film bemutatója

Neked ajánljuk